MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969

18. ő. e. 1969. január 3. (2-101. o.) - 1. A központi bizottság 1968. december 4-i ülése: a nemzetközi helyzet időszerű kérdései. Szóbeli tájékoztató. Hiányzik - 2. Az új gazdaságirányítási rendszer egy éves tapasztalatai, az 1969. évi feladatok a központi bizottság 1968. december 4-i határozata alapján. Beszámoló: 7-28

A sokoldalú, bonyolult feladatok végrehajtásának megszervezése és a már eredményekben jelentkező munka közben tovább erősödtek, fejlődtek a pártszervezetek. Javult vezető, szervező, agitációs és propaganda mun­kájuk. Javult a pártmunka tartalmi szinvonala. A pártszervezetek többsé­ge arra törekedett és törekszik, hogy vezetési módszereit, munkastilusát, szervezeti életét hozzáigazítsa a növekvő feladatokhoz. Elmondhatjuk, hogy a gazdasági egységek, és intézmények vezetői is, minden eddiginél jobban igénylik a pártszervezetek segítségét, nőtt a pártmunka becsülete. A po­litikai, társadalmi életben való előrelépés a gazdasági feladatok távlati meghatározása a pártonkivüliek között is elismerésre talált. A kommunis­táknak, a pártszervezeteknek tehát döntő szerepűit volt abban, hogy a la­kosság körében kedvező politikai légkör alakult ki, amely nélkülözhetet­len feltétele volt és marad a reform teljes kibontakozásának. A múlt esztendőben, de ez évben is egyik legfontosabb feladatát képezte, illetve képezi a pártszervezeteknek, állami szerveknek, tömegszervezetek­nek és mozgalmaknak, hogy munkájuk közben a párt általános politikai és gazdaságpolitikai célkitűzésén belül felismerjék sajátos feladataikat. Továbbá ismertetni, magyarázni kell mechanizmusunk alapelveit, gazdaság­irányítási rendszerünk modeljét. A pártbizottságok, pártszervezetek hassanak oda, hogy az állami szervek és töraegszervezetek szerepe és felelőssége még tovább nőjjön. Elő kell segíteni a vállalatok önállóságának továbnövelését, biztosítani kell, hogy a döntési jog oda kerüljön, ahol az adott ügyben az informáltság a legnagyobb, a döntés meghozatalában a hiba százalék valószínűsége a legkisebb. Tehát azt kell látnunk, hogy egy folyamatról van szó, ahol az első lé­pések után meg kell tennünk a következő lépéseket, körültekintően, meg­fontoltan, de nem félve, nem bátortalanul. Meggyőződésünk, hogy gazdaságirányítási rendszerünk második esztendeje még jelentősebb eredményekkel zárul, mint amilyen eredményekkel magunk mögött hagytuk a múlt esztendőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom