MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1968
17. ő. e. 1968. február 10. (2-56. o.) - 1. Az új gazadaságirányítási rendszerre való áttérés előkészítésének tapasztalatai és feladatai 1968-ban, a központi bizottság 1967. november 24-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-27
f - 5 gyakorlatnak a hatására csökkent a múlt év elején egyes vezetőknél tapasztalt bizonytalanság, mind kevesebbet foglalkoztak önmagukkal, jövőbeni sorsukkal, figyelmüket egyre inkább a vállalatuknál, intézményüknél folyó munkákra, az új mechanizmus bevezetésének előkészítésére fordították. Somogy megye gazdasági fejlődése 1967-ben Megyénk ipara, mezőgazdasága az elmúlt évben a harmadik Ötéves tervben előirt ütemben és irányban fejlődött. Az ipari termelés 1966-hoz viszonyitva - az országos ütemet meghaladva - 11-12 %-kal nőtt. Bár emelkedett a munka termelékenysége, a termelékenység növekedése azonban változatlanul lassú volt, lényegesen az országos átlag alatt maradt". A termelési elfutás mintegy 60 %ban létszámnövekedésből adódik* Tovább javult a vállalatok gazdálkodása. A veszteséges vállalatok száma kevés és nagyobb eredményromlással is csak néhány vállalat számol. Előzetes számitások szerint a vállalatok a tervezettnél nagyobb nyereségtömeget képeztek. Helyesnek bizonyultak azok a törekvések, amelyek a termelést igyekeztek jobban igazitani az igényekhez. Ezért mind az állami, tanácsi, mind pedig a szövetkezeti ipar termékei lényegében értékesítésre kerültek. Bizonyosak vagyunk abban, hogy 1968-ban kedvezően hatnak azok az intézkedések, amelyeket több vállalat az elmúlt év második felében tett termékei korszerűsítésére, új gyártmányok bevezetésére a piaci igényekhez való igazodás céljából. Javult az ipari üzemek készletgazdálkodása is. Bár időközönként s egyes vállalatoknál tapasztalható volt nagyobb készletfelfutás is, más vállalatoknál voltak törekvések az év végi készletfeltöltésre. Állandó jelleggel magasabb készlet főleg az épitőipari ktsz-eknél volt tapasztalhatóIparfejlesztési célkitűzéseink megvalósulásáról tanúskodik az iparban foglalkoztatottak számának növekedése is. A foglalkoztatottak száma 1700-1800 fővel, mintegy 7-8 %-kal nőtt. Iparfejlesztési célkitűzéseinknek megfelelően fejlődött a járási székhelyek ipara. Az eredményeket azonban nem szabad túlbecsülni.