MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1968

17. ő. e. 1968. február 10. (2-56. o.) - 1. Az új gazadaságirányítási rendszerre való áttérés előkészítésének tapasztalatai és feladatai 1968-ban, a központi bizottság 1967. november 24-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-27

Gál elvtárs felszólalásához kapcsolódott Gsek elvtárs, aki elmondotta, hogy több termékféleségből elértük már 3^1970re tervezett szintet. Különösen a kenyérgabona termésátlaga alakult kedvezően. A 11-12 százalékos termésnövekedés az előző évivel szemben nagyon jó eredmény. Szeretném, azonban ha nem feledkeznénk meg arról sem, hogy a 13,7 mázsás búzaátlaggal változatlanul az országos átlag alatt van Somogy megye. Meg kellene céloznunk azt, amire Kádár János elvtárs felhívta a figyelmünket, hogy Somogy megyét tegyük mezőgazdasági mintamegyévé. Élihez pedig minimális követelmény, hogy a termésátlag elérje, illetve meghaladja az országos átlagszintet. Ha a 13»7 mázsás átlagon belül vizsgáljuk az egyes termelőszövetkezetek és állami gazdaságok termésátlagait, akkor azt tapasztaljuk, hogy rendkívül nagy a szóródás. Tehát még itt is van tennivaló. A burgonya terméseredménye is rossz képet mutatott 1967-ben, hisz 46-47 mázsa burgonya termett egy kh-on. Ennek az okát Gál elvtárs a vegyszerek hatásfokának elégtelenségében látja. Kétségkívül az új növoiiyvédőszerek nem hozták meg a várt eredményt. Azonban nemcsak ez az oka annak, hogy a burgonyatermés ilyen kedvezőtlenül alakult. Egyéb okai is vannak. A kedvezőtlen időjárás, a leromlott vetőmag, és nem utolsó sorban az, hogy-nincs megoldva a burgonya betakarításának gépesítése sem. És én azt sem merném mondani, hogy minden termelő üzem kiváló földbe vetette el. a burgonyát; és azt sem, hogy időben vetette el ás hogy olyan lelkiismeretesen végezte el a szükséges munkákat, mint ahogy azt el kellett volna végezni. Tehát a probléma sokkal összetettebb és meggyőződésem, hogy a burgonyatermelésben ha előre akarunk jutni, akkor sokirányú feladatot kell egyidejűleg megoldanunk. Megköszönöm Tihanyi elvtársnak, hogy az idegenforgalomra felhívta a figyelmet. Nem arról van szó, hogy az idegenforgalom jelentőségét mi nem látjuk. Tudjuk^ hogy megyénk ebból a szempontból országosan is kiemelkedő szerepet"tölt be. Ezzel összefüggésben az idegenforgalom fejlesztésének vonatkozásával kívánok foglalkozni. A Balaton fejlesztésének programja nem került•kidolgozásra, ezt több esetben felvetettük, észrevételeztük. Miről van szó elvtársak? Arról, hogy a Balaton fejlesztésének alapberuházásait megyei, járási vagy községi erőből megoldani nem tudjuk. Mi azt az elvet képviseljük, hogy ezeket a beruházásokat állami költségvetésből kell megoldani, mert a Balaton fejlesztés országos érdeket is szolgál, nemcsak helyi érdeket. Mi azt kértük, hogy a Balatonra készítsenek központi fejlesztési programot, s ezt a kormány hagyja jóvá. Arról van tudomásunk, hogy szeptemberig ez a program a kormány elé kerül. Mi a szerény erőnkkel igyekszünk hozzájárulni a fejlesztési program elkészítéséhez ás bízunk abban, hogy sok megoldatlan kérdés ennek kapcsán megoldásra kerül.^Egyelőre az á helyzet, hogy a kereskedelmi, a vendéglátóipari vállalatok félnek a balatoni beruházásoktól, csak a legszükségesebb beruházásokra törekednek, azok hasznosulásának idényjellege végett. Ezért került veszélybe a 8oo személyes szálloda megépítése és ezért nem akadt gazda a Rianás megépítésére sem.