MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1967

16. ő. e. 1967. május 31. (38-111. o.) - 1. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának és a tsz-tagok szociális helyzetének alakulása a IX. kongresszus határozatai alapján. Jelentés: 39-78

iifO ' , - 6 ­számos helyen megkéstek egyes növénytermelési munka­folyamatokkal. Ezeken a helyeken alacsony volt a ter­méseredmény, gyomos maradt a burgonya, kukorica, s nem nyert időben betakr.ritást a széna. Pártunk Központi Bizottsága és a Megyei Pártbizottság felismerte, hogy e heljrzetből kivezető utat a terme­lőszövetkezeti tagság közvetlen anyagi érdekeltségé­nek megteremtése jelenthet* Nagy erőfeszítéseket tet­tünk ónnak érdekében, hogy a part, állami apparátus­ban dolgozók és a termelőszövetkezeti vezetők megért­sék az anyagi érdekeltség megteremtésének szükségessé­gét. Ebben az időszakban terjedt el termelőszövetkeze­teinkben - a még ma is széles körben alkalmazott - szá­zalékos müvelés, a részes, a célpremizálás és a barcsi "Vörös Csillag" tsz után több tsz bevezette tagjai ré­szére a garantált készpénzfizetést. 1961-től néhány év alatt termelőszövetkezeteinkben széles skálája alakult ki a munkadijazási formáknak. Most utólag is megállapíthatjuk ; hogy ezzel kapcsola­tos intézkedéseink szükségesek és helyesek voltak. Néhány hibától eltekintve a termelőszövetkezetek gaz­dasági és politikai megerősödésének jelentős feltete­leit alkották. A 6o-as évek elején világossá vált előttünk, hogy a mezőgazdaság egészséges fejlődésében törés következ­het be, ha a háztáji állatállomány csökkenésének fo­lyamata tovább tart ugy, hogy a termelőszövetkezeti közös állatállomány fejlődése és a közösből származó áruértékesítés volumene azt nem tudja helyettesíteni* Annak ellenére, hogy államunk a szerfás építkezések megvalósításával és más intézkedésekkel nagyon jelen­tős számú termelőszövetkezeti közös állatfórőhely meg­építését tette lehetővé, a közös állatállomány létsza­ma és a közösből származó áruértékesítés évről-évre való növekedése nem tudta - és ma sem tudja - ellen­súlyozni a háztáji állatállomány és a háztáji gazda­ságok árukibocsájtásának csökkenését. Fennállott an­nak reális veszélye, hogy c növekvő népgazdasági igé­nyeket mezőgazdasági termékekből nem tudjuk a kivant mértékben és szinvonalon kielégiteni. Ezért Pártunk Központi Bizottsága már ebben az idő­szakban határozottan megkövetelte a párt és állami szervüktől, hogy hajtsál: végre azokat a párthatároza­tokat, melyek a háztáji gazdaságok helyével, szerepé­vel és feladataival kapcsolatosak s a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kezdetétől érvényesek nap­jainkban is* A megyei párt és állami szorvek a 6o-as évek kezdeté­től, de különösen 1963-ban, 1964— ben és azóta, igen

Next

/
Oldalképek
Tartalom