MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1967

16. ő. e. 1967. október 6. (193-246. o.) - 1. A Somogy megyében dolgozó ipari munkások élet- és munkakörülményei, szociális és kulturális helyzete. Jelentés: 197-222

A szakmunkásképzésről és a szakemberellátásról. A vezető szak­emberek száma 5-6 év alatt duplájára emelkedett, azonban töb­bet kell tenni az ösztöndíjasok számának növekedéséért. Az iparitanuló-képzés tárgyi feltételeit is igyekszünk javítani. 196o-65 között összesen 6477 tanulót képeztünk ki, ebben ben­ne van az ipar, kereskedelem, és a mezőgazdaság is» 1965 és 197o között mintegy 12 5oo munkást kívánunk kiképezni, amelyből nyolc és félezret az iparban és az építőiparban. Egy-két számot még: 1966-7o. között 351 forgácsolót, 1256 laka­tost, '35o elektroműszerészt, 5°3 villanyszerelőt kivánunk kiké­pezni. Szó esett arról, hogy hogyan kellene a lakások elosztásán vál-* toztatni, mégpedig ugy, hogy a munkások előnyben részesüljenek. Jogos ez az igény. Nagyon jó volna, ha nagyobb állami hitelke­retet kapnánk. Nagyon szeretnénk, ha a központi szervek ezt fi­gyelembe vennék. A napokban jelent meg egy cikk a Népszabadságban. Abban olvas­tam, hogy Tatabányán 25oo lakást épitenek. Akkor arra. gondoltam, hogy mi a II. ötéves tervben 65o lakást építettünk, tehát négy ilyen ötéves tervre lenne szükségünk, hogy elérjük azt, amit Ta­tabánya. Megfelelő lakásépítési keret nem áll rendelkezésünkre, amelyhez kérjük a Központi Bizottság támogatását. Még egy kérdés, amely a munkásokat közvetlenül érinti: a bér­kérdés, fiz átlagos országos bérszínvonaltól 15 %-kal vagyunk el­térve. Ez elsősorban Somogy megye ipari szegénységével függ ösz­szei Azt tudnám mondani, hogy 1968-ban 4- %-os bérfejlesztés le­het. Ez a tanácsi és a szövetkezeti iparra vonatkozik, másrészt a 4- %-ot vállalati szinten kell értelmezni. Az országos nagy vállalati központok pedig vegyék figyelembe, hogy az ipartele­pek bérkérdésben el vannak maradva mert nekik jogukban áll nö­velni a bért. A hibák kijavítása mellett azért jelentsen bizakodást számunk­ra, hogy megérte dolgozni. A jövőben is vállaljuk, mert az egész megyénk lakossága érdekében tesszük mindazt, amit az iparfej­•f* lesztés következtében megteszünk. S zer e c z László elvtárs: A gondolatok sokasága ébred az emberben, amikor egy ilyen anya­got áttanulmányoz, Ezek közül néhányat engedjék meg, hogy el­mondjak. Szó esett a törzsgárdáról. 1968-ban, amit Nagy elvtárs is fejtegetett, a Munka Törvénykönyve szabályai szerint a dol­gozóknak szabad lesz vándorolni. Az elején egész biztos meg fog indulni egy bizonyos mértékű munkaerővándorlás. Ez a törzs­gárdának ellene fog dolgozni. Ahhoz, hogy egy dolgozó éveken keresztül egy vállalatnál ma­radjon, ahhoz sok tényező közreműködése szükséges. Ez nem egye­dül a bérkérdés. A munkaerő stabilizálásához egy igen fontos feltétel: a jó munkafeltételek megteremtése szükséges. A dolgo­zó a munkahelyén tölti el életének egy számottevő részét és nem mindegy, hogy ezt milyen körülmények között tölti el. Egy másik kérdés: a helyes kapcsolat a vezetők és a különböző szintű dol­gozók között. Ez egy nagyon fontos és nehéz ügy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom