MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1967
16. ő. e. 1967. október 6. (193-246. o.) - 1. A Somogy megyében dolgozó ipari munkások élet- és munkakörülményei, szociális és kulturális helyzete. Jelentés: 197-222
\;ÍY - 12 Az állami és gazdasági vezetők egy része a biztonságos munkakörülmények kialakítását, az üzemegészségügyi létesítmények megépítését és az egészséges munkafeltételeket nem biztosította. E gyakorlat ellenkezik szocialista társadalmunk alapelveivel, A kizárólagos termelési szemlélet 7o&zélye a gazdaságirányítás reformjának bevezetése során növekedhet. Ezért szükséges, hogy a szakszervezetek minden szinten határozottabban lépjenek fel az ilyen nézetekkel szemben. Az ipari üzemek műszaki, technológiai, szervezési színvonalával szervcsen összefügg az üzemi balesetek alakulása. Megyénkben 196o-ban a 3 napon tul gyógyuld balesetek száma /minisztériumi és tanácsi iparban/ looo főre 46, 1966-ban 5o volt, A balesetek alakulását számos objektív, de mindenekelőtt szubjektív tényező befolyásolja. A vezetők, elsősorban közép szinten, eltűrik a biztonságtechnikai előírások megszegését. Az elmúlt években a VBKM-nél, a Kaposvári Vasipari Vállalatnál 2-2 súlyos csonkulásos baleset történt egymást követően a hiányos védőberendezések és az elégtelen munkahelyi megvilágítás miatt, A vállalat vezetői azonban csak akkor tettek megfelelő intézkedéseket, amikor a szakszervezet részéről a balesetveszélyes gépek üzemeltetését leállították. A biztonságos munkafeltételek elhanyagolását az is mutatja, hogy 1960-tól 1966-ig 178 esetben kellett a szakszervezeteknek közvetlen életveszély miatt gépi berendezéseket, létesítményeket azonnali hatállyal leállítani. A munkavédelem szabályainak gyakori megsértését mutatja az is, hogy a bíróságok által megítélt kártérítések összege évről-évre növekszik. 1960-ban 289.966 Ft-ot ? 1966-ban pedig l,2o5.28o Ftot fizettek a vállalatok kártérítés címén a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságnak, A balesetek 5o %_a a helytelen anyagmozgatással, anyagtárolással függ össze, amelynek 2o %-a közvetlenül kézi anyagmozgatásból ered. Vállalásainkra általában jellemző, hogy nem fordítanak kellő gondot a nehéz fizikai munka gépesítésére, a kézi munkafolyamatok kisgépesítésére. Az üzemi balesetek magas arányszáma az elavult gépi berendezésekkel, a munkahelyek nagyfokú zsúfoltságával, a korszerűtlen technológiai folyamatokkal van összefüggésben. Jelentősen hozzájárul a balesetek számszerű alakulásához a nagyfokú munkaerővándorlás, az iparba beáramló uj munkaerő üzemi ós szakmai ismereteinek hiánya, A balesetek alakulására kedvezőtlenül hat a munkafegyelemmel összefüggő lazaság és más tényezők: a munkapszichológiai kérdések és a mértéktelen túlóráztatások. Az üzemekben dolgozó munkások ma még sok esetben kénytelenek túlórázni, mert az üzemek műszaki színvonala, a munka szervezettsége, az anyagellátás rossz.
