MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1965

13. ő. e. 1965. január 22. (2-69. o.) - 1. A központi bizottság 1963. december 5-i határozata végrehajtásának helyzete, és a megye 1965. évi gazdasági terve. Beszámoló: 4-15

J - 6 Lz időszerű iiözö.^a3dasáüi munkákat szocialista nagyüzeneink tulnyoLiórészt idóbcn elvese.':t6k. Az 1964. évi őszi votéstepvct a kedvűZütlüii időjárás 'jllenére toljűsitottük. Az őszi vetések elhúzódása és a kedvezőtlen időjárás niatt kenyéi'gabona vetésterületünkön a vetésállonány 5o %-a jónak, 3o %^^ közepesnek és 2o ?>-a gyengének nondható. Ner.i teljesítettük viszont őszi uélyszántási feladatunkat, lo.ooo holdon nen végestük el az őszi nélyssántást és 8.000 holdon 'betakoritat'lan a kukoricaszár^ íernelöszövetkezeti parasztságunk, a traktorcsokj tsz -vGzetőink 1964-hen is becsületesen helytálltak a nunkában és igen nagy áldozatkészségről és szorgalonról tettek tanúbizonyságot, 1964~ben sen nőtt a szükséges :-Lértékis a ternolőszövetko'zetQk anyagi és nüszaki bázisa. Kevés iiegyénk nezőgazdaságában az egységnyi területre vetített nezőgazdasági beruházás. Ez különösen a ternelőszövetkezeti közös férőhelyek, a betakarítás gépesitésCs az állattenyésztés gépesítésének elégtelensége tekintetében nagy problémákat okoz, uagas a hozanok előállítására fordított holt és élő nunka értéke. Meglévő beruházásainkat seu hr.sználjuk ki elég gazdaságosan, alacsony a nezőgazdasági gépek kapacitásának kihasználása /két nüszak/, a gyünölcsös, az öntözés beruházásai, az állatok elhelyezésére szolgáló épületek sen hasznosulnak negfelelően, {Ternelöszövetkezeteink között a hozanok alakulása tekintetében .02 0 ' "~ (^-— 9 — —' s^ ' *j j — -'jr 7 —-» ségféléiíből nagy a tcrnésingadozás, A ternésingadozás alapvető oka az időjárás, a gyenge talajerő, a több esetben helytelenül alkalmazott agrotechnika és- a betakarításnál uegnutatkozó nagy veszteség./rósz, burgonya, napraforgó/. Termelőszövetkezeteink a jövedelem többségét adó növényterr.ielési és állattenyésztési ágazatokra nen fordítanak meglcülönböztetett gondot., Az állattenyésztés hozanai és költségalakulását hátrányosan befolyásolja az elégtelen abraktakarmány bázis és a nagy tartalékot jelentő rét- és legelőterületeink hozamainak alacsony volta, Tsz-eink 5o-6o %-át érinti - elsősorban a gyenge ternelőszövetkozetoket - az abraktakarr-ány hiány. Gazdaságtalan az abrakfelhasználás, - a táptakarmány ellátás rapszodikus volta, sokszor elégtelensége miatt is. /1964. az első év^ hogy a rét-- és legelő javítására, felújítására fordítható beruházást ég műtrágya keretet r^ogyénkben f űlhasználtuk^/.'Igen nagymérvű, a szálastakarmányoknál meglévő betakarítási veszteségj /nagy rétterülcteket nem, vagy csak későn kaszálunk lo, a kukoricaszár l/^-a takarm-ányozás céljára alkalmatlanná válik./ mégis a pillangósok veszteségmentes betakarítását szolgáló iiideglűvegős szénaszáritókat későn építettük meg. Ezért felelősség terheli a megyei tanács mezőgazdasági osztályát és a mcg7ei beruliázási irodát. Magas neg-yénkben a gyenge termelőszövetkezetek területi ará-