MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1965

13. ő. e. 1965. június 3. (99-164. o.) - 1. Az ideológiai munka néhány időszerű kérdése a központi bizottság ideológiai irányelvei alapján. Jelentés: 101-107 - Szóbeli kiegészítés: 108-141

H 0 z z a s z ó 1 á S 0 k K e 1 1 n e r Béla elvt ;áű?s: Tisztelt elvtársak! Az irányelvek komoly figyelmet fordítottak az irodalom és művészet problémáira. Bz a figyelem indokolt , mert a művészetek minden ágában sikeres, szocialista szellemű, alkotások sora jelzi ugyan a fejlődést, mégis szükséges az iránymutatás, mert az irók és költők fejében nem általános a rend és nincs teljes harmónia. Irodalmunkban olyan jeles alkotások születnek, mint Cseres: Hideg napok. Sánta:'Húsz óra, Fejes: Rozsdatemető, Fekete : Az orvos halála stb, cimü regények, de az is igaz, hogy az irodalom területét egyes irók a világnézeti huliganizmus szabad vadászterületének tekintik. Ez pedig nem lehet a párt számára közömbös, mert az irók a társadalom hőmérői, nemcsak egyéni véleményt nyilvánítanak, hanem a közvéleményt is be folyásolják. Utat kell mutatni, mert az olvasó embereknek feltűnik az irodalmi alkotásokban észlelhető sok ellentmondás és belső épü lés helyett megzavarja őket. Utat kell mutatni, mert a bősé gesen áramló nyugati hatások sokszor károsan befolyásolják az Írókat. Hogy csak egy példát említsek: Marlaux, hangadó európai iró művészeti alapállása: " a művészet a halál tiszteletét hirdesse." Mi viszont azt várjuk Íróinktól, művészein! tol, hogy műveikben az élet tiszteletét hirdessék. Az ideológiai irányelvekből az tűnik ki, hogy a párt a jövő ben sem kivan adminisztratív eszközöket alkalmazni a művészet műhelykérdéseiben; eszme ellen eszmével, gondolat ellen gon dolattal kivan harcolni, azonban a társadalom alapkéordáselben joggal vár egységes igent és nem mondhat le a művészetben a tartalmi igényről. Minden kulturális termék általában vala milyen igazságot hirdet, egyben szórakoztat, gyönyörködtet, az ideológiai irányelvek ezzel kapcsolatosan arra utalnak^ hogy az értelmi részről nem mondhatunk le, hogy messzemenően figyelemmel kell lennünk az iziésre, mert az Ízlés áttétele sen világnézet. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogj'- van egy irodalmi alvilág is, amely nemcsak hat és befolyásol, hanem alkot is. ITé hány, számunkra ismerős nevet említenék: Kun-Szabó Ferenc, a somogyi ellenforradalom vezetője és irányitója, Már^s István, a "Somogyi összegezés" hírhedt szervezője szociográfiákat irogat, Molnár Zoltán, a mi egykori párttitkárunkból lett ellenforradalmár regényeket, novellákat ir. Elmondják az irók, hogy pozitív tartalmú műveik megjelenése után az irodalom peiúfériáján sütkérező alvilág akcióba lép, nyomást gyalcorol, kritizál, ugyanakkor igen kevés biztató szót kapnalc azoktól, akik szívesen fogadják Írásaikat, Figyelmet kellene fordítani arra, hogy a mi biztató véleményünk, az Írókat serkentő tetszés nyilvánításunk is eljusson az alkotókhoz.