MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1963
9. ő. e. 1963. március 29. (18-82. o.) - 3. Megyénk gazdasága 1962. évi tervteljesítésének értékelése, az 1963. évi célkitűzések és az előttünk álló feladatok. Szóbeli kiegészítés: 32-33 - Beszámoló: 34-65
csökkentése mellett* 1962 évben a termelési érték növekedésének csak 2o„5 %~a származott termelékenység növekedésből.-E területen nagy lazaságok és súlyos hiányosságok állnak fenn* Az elkövetkezendő évben ezen minőségi mutató javításéra nagy súlyt kell helyezni, Megjegyezni kívánjuk,, hogy ugyanezen idő alatt az ország állami ipar termelés növekedésének 63 %-át eredményezte•a termelékenység növekedésej ami megfelel a tervezett előirásnak, A legkedvezőtlenebbül alakul a termelékenység a' tanácsi ipar területén. Ezzel kapcsolatban megjegyezni kivanjuk, hogy a tanácsi vállalatok műszaki szinvonalat figyelembovéve e feladat megvalósítása érdekében erőteljesebb rekonstrukciók és fejlesztések szükségesek. 1953 évben e minőségi mutató javitására vállalatainknak nagy súlyt kell helyezni. A termelés volumenének felfutása és a termelékenység kedvezőtlen alakulása mellett az iparban foglalkoztatottak'száma 17.056 fo volt, lo.4 %-kal több, '.mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottá sággal összefüggésben vizsgálva, ez a növekedés kedvező a munkaerő mérleg alakulását figyelembovéve, azonban a termelékenység növekedésével összefüggésben kedvezőtlen, mivel a többtermelés nem termelékenységből, hanem létszám növekedésből adódott. A munkások átlagos havi-keresete 1.389 forint volt, 1,8 %-kal magasabb, mint 1961 évben. A me zőgazdaság_ területén_elért^gggdmények. Az 1962 évi aszályos időjárás megyénkben is befolyásolta a terméseredmények alakulását. Ennek elleére a főbb növények 1962, évi ternősátlüga i->r-yégosen meghaladta az 1961, évit, és'magasabb volt a tervezett sz.ntn^l is* Kukoricából a tervezett 14.8 Q-val szemben 15.8, burgonyából 76,9 q-val szemben 83.6 q, oukorrépából 133«6 qval szemben l-' 7-7«-9 q. és iiapraforgóból 6,6 q-val szemben 6.8 q volt a termelőszövetkezeti gazdaságokban., Megyei szinten kukoricából az átlagtermés 16„8 q,4,8 q-val több az előzőnél, burgonyából az átlagtermés 16,8 q, 4-.8 q-val több ez előzőnél, burgonyából 82,8 q, 31 q-val több, cukorrépából 14-9. - q f ^-7*7 q-val több, napraforgóból 6,8 q, 1.9 q-val több, mint az előző évi termés. Az aszály ellenére ezeket az eredményeket lényegesen fokozták a termelőszövetkezetek azzal, ho&y a kapások területének 25~3o %~át részes müvelésre adták ki a tagoknak, továbbá alkalmazták a természetbeni és pénzseni premizálás különböző módjait, így biztosították azt, hogy a tagok a kapások növényápolási munkáit időben és általában kielegitő minőségr ben elvégezték. Erre szükség volt, mivel a kukorica vetésterületének csal': mintegy lo %-át tudták vegyszeres gyomirtásban részesiteni, A terméshozamok fokozásához az is hozzájárult, hogy a tsz, közös gazdaságok kukorica vetésterületnek 9o %-án hibrid magot vetettek, továbbá, a burgonya és a napraforgó vetésterületeken is az előző évinél nagyobb mennyiségben alkalmaztak nemésitett vetőmagot. Némileg jobb volt a műtrágya ellátottság is. A szántóföldi szálastakarmányok az aszály. Ss az egérkárok következtében nem érték el a múlt évi és a cervezett szintet sem. A pillangósok egy részét ki kellett szántani, A tsz közös gazdaságok mintegy 8 és fél ezer holddal kevesebb szántóföldi szálastakarmányt tudtak betakarítani, a tervezettnél, igy jelentős takarmánygondjaik voltaké
