MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1963

9. ő. e. 1963. július 17. (143-200. o.) - 1. Pártunk tömegkapcsolatainak helyzete a VIII. pártkongresszus határozata alapján. Előterjesztés: 145-165 - Határozat: 166-171

Véleményem szerint ez utóbbi a mi viszonyaink között az egyik legnagyobb ellenség. Ezek, ";&& ilyen nézetet valló emberek minden időre biztositani akarják magukat és még csak felelősségre sem lehet őket vonni. Ez egy igen rossz társadalmi kór, amellyel szemben a leghatározottabban fel kell lépni és munkánkat ugy irányítani, hogy az emberek a dolgok folyásába egyszerűen ne nyugodjanak bele. Megemlítendő az is, hogy helyes az a birálatj ami a vezetőket éri intézkedéseik folyamán, ha helytelenül járnak el. Igaza van Bogó elvtársnak abban, hogy mi az elmúlt években már annyi ön­kritikát gyakoroltunk, hogjy 2o évig is elég belőle. Gondolom, hogy ezt Bogó elvtárs jelképes megfogalmazásnak vette és nem komolyan gondolta. Látni kell, hogy a mai nappal elkövetett hi­báért, a legjobb szándék mellett is csak holnap lehet önkriti­kát gyakorolni és ezt a vezetőknek is szemelőtt kell tartani. Sajnos a sajtónál is van olyan hiba, hogy a vezetők bírálatát túlzásba viszik és nem veszik kellően figyelembe azokat a körül­ményeket, amelyek között dolgozniok kell. Sékszor ilyen eljárás­sal elveszik a kedvüket, közömbössé teszik őket. Véleményem sze­rint nem ártana néha a tömegek, illetve egyes dolgozók által elkövetett helytelenségeket is felvetni, természetesen megfelelő módon. Lényegében minden szerv tevékenysége is azon keresztül mérhető le, hogy milyen a kapcsolata a tömegekkel. Ha pl. a tanács vagy más tömegszervezet nem jól szervez meg valamit, végső soron a párt és tömegek kapcsolatában nyilvánul meg. Igaza van a beszá-' mólónak és egy-két elvtársnak, hogy a tanácsi munkában is még igen sok hiba van. Ez egy igen szerteágazó terület és nem lehet vitatni, hogy a tanács és a "tömegek kapcsolatában még igen sok . a javítani való. A párt és a tömegek kapcsolatában a p'árt vezető szerepének állan­dóan erősödni kell. Az utóbbi időben a párttagok között is kéte­lyek merültek fel, hogy biztositva van-e a párt vezető szerepe, nem érte-e csorba, amit egy-két központi intézkedés alapján von­tak le. Ilyen volt pl. a származás kérdésének eltörlése is az iskolákban, vagy az, hogy pártfunkció kivételével pártonkívüli, is betölthet minden funkciót. Ezek a nézetek abból fakadnak, hogy a fejlődés bizonyos szaka­szában a párt vezető szerepe másképp jelentkezik. /Pl. más volt a helyzet 1956-ban, amikor a párt vezető, szerepét közvetlen le­hetett érezni,- vagy 1961-ban, amikorra mezőgazdaság szocialista átszervezését a párt fogta össze. Utána viszont bonyelültabban vetődnek fel a kérdések és ezért nehezebben látják meg a párt szerepét. A párt vezető szerepe van biztositva mindenütt, ahol a párt politikája érvényesül és ezt nem minden esetben a kommu­nisták száma határozza meg; Felvetődik az a kérdés is, hogy esetenként "beavatkozik" a párt egyes tanácsi vagy tömegszervezeti dolgokba. Azonban ennél a kérdésnél is differenciálni kell. Pl. az egyik vezető állás be­töltésénél Németh elvtárs helyesen mutatott rá arra, hogy helyi­leg is lehet biztositani a káderszerzést, nem kell más megyéből hozni. Az ilyen jellegű "beavatkozást" természetesen csak helye­sen lehet értelmezni, olyan természetűek ezek, amiből megfelelő elvi következtetéseket kell levonni és legtöbbször ezekre szük­ség van a káderek elosztása tekintetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom