MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1963
9. ő. e. 1963. július 17. (143-200. o.) - 1. Pártunk tömegkapcsolatainak helyzete a VIII. pártkongresszus határozata alapján. Előterjesztés: 145-165
8 A politikai munka nyomán jelentősen javult a szövetkezeti parasztságnak a munkához való viszonya, melynek eredményeként jelentő-;. sen emelkedtek a termésátlagok. Lényeges fejlődést jelent az is, hogy szélesebb körben alkalmaztak olyan jövedelemelosztási formákat, amelyek figyelembe vették a tagok közvetlen anyagi érdé-.' kéltségét. Igaz, ho'gy ezen a téren volt és van is még sok tenni-* való, de kétségtelen, hogy a helyes ösztönző jövedelemelosztási, munkadijazási formálc alk;.'.lriazá:;a sokat segit abban, hogy a tagok a korábbi évekkel szemben jobb munkát végezzenek, tovább erősödj ének tömegkapcsolataink.. Pártunk tevékenységét a széles dolgozó tömegek,iránti türelem "hatja át. Mégis egy sor esetben tanúi lehetünk, hogy .egyes alapszervezetek munkájában megho.iosodr*;.: a türelmetlenség, a kapkodás. A nehezebben végrehajtható feladatok kapcsán felmerülő nehézségeket hatalmi szóval, adminisztratív utón akarják legyűrni, megoldanio Nem számítanál?: arra, hogy az ilyen "siker" csak látszatsiker. Pl a Tarany, Hajmás, stb, Pártunk nem volt türeliae-ülen a dolgos6 parasztsággal szemben;.a mezőgazdaság szocialista átszervezése során. Annak tudatában, hogy a politikai és gazdasági feltételek megteremtése,;az egyéni parasztok meggyőzése előbb-utóbb meghozza az eredményt, nem hallgatott a tűre Íme tlenkedőkre<, A gyakorlat ezt az álláspontot iga-: zolta. Most mégis sokan türelmetlenkednek, elégedetlenek az eredményekkel. Pártszervezeteinknek az előbbihez hasonló türelemre kell intenie azokat, akik a közös gazdálkodás nagy eredményeit egyik napról a másikra várják. A tömegek megnyerése nem megy ; egyik napról a másikra. Alapszerveinknek szamolniók kell azzal, hogy az emberek - akiknek szociális helyzete, gondolkodásmódja még nem egyforma - nem értik meg azonnal a helyes célokat. Sok kérdésben egyetértenek velünk, hajlandók velünk jönni és segíteni! a munkábanj egyes kérdésékben azonban lehetnek fenntartásaik, nem ismerik fel mindjárt a helyes álláspontot, Éppen ezért minden egyes ember ,mc=g.j7Őzésüért az eddigieknél is eresebb;.harcot kell folytatni, legyonck v azok vezetők, vagy vezetettek. Termelőszövetkezeteiig:!-); M CI, ...ny:.; ösztönzés elveinek alkalmazásánál az eredmények mjllett találkozunk olyan szemléletbeli hiányosságokkal amelyek a; te • . \zlc~- o és a tömegkapcsolatokra egyaránt negativan hatnnk„ 7 >.ltak olyan szövetkezetek, ahol a ;' járási egységes irányelvekor űüolgai, módon lemásolták, nem vet-" ték f igyelembe a helyi adoH: ^gokut, o tagság véleményét, akaratát.''" Másutt ezekből boayolu] t, ;.& tagság számára is érthetetlen premizálási módot dclgcjt^ü. ki, amit a közösség nem fogadott el, nem volt húzó hatása* Némely helyen a tagság egy részének az irigységből adódó ellenszenves szemlélete akadályozza az anyagi ösztönzés elterjedését. Különösen a szegényparaszti réteg és az állattartással nem foglalkozó termelőszövetkezeti tagok vannak azon a nézeten, hogy szükségtelen az anyagi ösztönzés alkalmazása, mert ez csak a volt középparasztoknak használ, és ők előnyösebb helyzetbe