MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1962

8. ő. e. 1962. július 27. (52-122. o.) - 1. A gyenge termelőszövetkezetek gazdasági és politikai helyzete. Jelentés: 54-75 - Szóbeli kiegészítés: 76-79 - Határozat: 76-79

ISné I. Kiegészítés az első napirendi ponthoz; Dr. László István elvtárs; Jelentésünkben megállapítjuk, hogy a mezőgazdaság átszervezésével egyidejűleg a szövetkezetek többsége megerősö dött, ugyanakkor a jelentés első oldalának második bekezdésében azt mutatjuk ki, hogy a szövetkezetek számán'be lül a gyenge tsz-ek száma százalékosan évről-évre nő. •^nnek egyik fő oka abból fakad, hogy a szervezés során a megyében azok a községek kerültek az utolsó szakaszban átszervezésre, amely községek a felszabadulás óta politikailag és gazdaságilag is a legelmaradottabb községek voltak, ahol gyengék voltak a pártszervezetek és egyéni korban is a mezőgazdaság árutermelése alacsonyo fokon állit. Ezen túlmenően az emiitett gyenge terme lősz övetkezeti«=községekben a talajviszonyok, a domborzati viszonyok is a legrosszabbak. Továbbá fakad ez abból is, hogy nem hajtottuk végre a megyei párt és tanács végrehajtó bizottságának azt a határozatát, hogy a megyei és a járási szervek a szövetkezetek irányításában a differenciáltságot alkalmazzák. Ez miatt különösen a csurgói és a tabi járásokba a járási tanácsok gyen gébb irányitó munkája miatt lassú a gyengén működő tsz»ek gazdasági megeirősSdése. •A- gyengeség abból is adódik, hogy a szervezés utolsó évében beszervezett községekből a munkaképes fiatalok az iparban helyezkedtek el, nagyfokú volt e községekből a fiatalok elvándorlása és ezzel egyidejűleg az átszervezés hatására az egyénileg dolgozó parasztok állataik és felszereléseik egy részét a belépés előtt értékesitették. Pl. Kisbárapáti, Nagyberény , s a Zselicsé^ben lévő községek. Elősegitette egyes helyeken a szövetkezetek gyenge működését az is, hogy sokszor a megyei intézkedések is helytelenek voltak. Pl. Berzencén szorgalmaztuk az állatok össze vitelét akkor, amikor ennek még az előfeltételei sem vol tak meg. Ebből kifolyólag a szövetkezetnek takarmányvásárlási köl csont és egyéb hiteleket kellett felvennie, ami a gazdái kodást és a pénzügyi helyzetét nem segítette, hanem rontotta. E tsz-ben már a közös munka megkezdése előtt az emli tett helytelen intézkedések miatt mintegy 1.5 millió forintos fedezetnélküli hitelterhe volt. Vagy pl. Köröshegyen. ahol mellőztük a fokozatosság elvét, az anyagi érdekeltség elvét és már az első évben ebben a községben a termelőszövetkezet súlyos gazdasági helyzetbe került annak ellenére, hogy egyéni viszonyok között egyike volt megyénk leggazdagabb községeinek.