MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1961

7. ő. e. 1961. március 17. Együttes ülés a Somogy Megyei Tanáccsal (58-106. o.) - 1. Somogy megye mezőgazdaságának fejlődése, helyzete és a feladataink. Szóbeli kiegészítés: 61-64

- 4 « A ke2d5 lépéseket ebbAj^ as Iránéban már mdgt«ttUk, Megyénk két ér alatt lo36 traktoptt 126 gabona- éa lo9 ailókombájttt kapott, A eiaa8ia» ai atraBlti éa mÍB kémiai yédakesőaBerak ma már 0sé« les körben terjediMk| áo koEdenek meghonosodai a meiSgasdaa^o ban» A lehotSségek valóra véltáaa a jövő feladatát képeei, Mégig bátran mondhatjuk* hogy a horiBoat kitágult éa oaodáa, nagySBertl dolgokat tudunk megváló alt a ni, olyanokatt, amelyekről ae«lótt a falvak népa nen ia álmodott* örül a aclT, moaolyt aagáros as arc* jó érséa tudomásul venni« hogy idáig eljutottunk* Caáknem 16 ear.tendő nehés, kUsdelmes atinkája tattie lehetővé ajBámunkra^ hogy ma itt ünnepelhetünk, ünnepeljük a falvak népét, llnnepeÍjrjk a munkásokat» értélmlaégieket, alkalmazottakat,, asokat a párt éa állami funkcionáriusokat, akik több mint raáefél évtiseden át önBetlentll, éjt nappallá téve dolgoztak népUnk szolgálatában azért, hogy ei az át* Alakúiéi M3gvalÓBulhaaaoii* Tadjuk éa valljuk, hogy a nagy feladat megvalóaitáaáért édemes volt harcolni, küzdeni, vitatkozni, mert aagyszarQbb« emberibb tett niJieat mint népünk javét azolgáloi* A azocialieta mezőgazdaság magteremtéae, a gazdasági alap megváltozása nemcsak azt tette lehatővé, hogy a termelésben gyorsabban jutottunk elrbbra, hanem jelentőé változást eredményezett a tsz parasztok gondolkodásában, egymáahoz való viszonyában i8. Lehetővé vált, hot^y a falu életében kezdetét vegye az a nagy társadalmi átalakul?e, amelynek célja az egyaégea terr*el6szÖvetkezeti para^^ztosztaly megtaremtése* iünnek az átalakulásnak az a lényege, hogy a kapitalizmus gazdasági alapjából fakadó "farkaatörvónyt", a szegény- éa középparaczti elte ntétst, a felvég és az alvég ellentétét ás ellenségeakedését megszüntessük. A továbbiakban emlékeztetett a laultra* arra, ásgyan éltek a felezabadulás előtt a falusi emberek, majd azámoa példával bizonyította, hogy népi államunkban a taz mozgalom térhódításával párhuzamosan a dolgozó parasztság gazdasági, táraadalni, siociélis és kulturális életkör Ilimé nyel számottevően javultak* &m% követően a termelőszövetkezetek növénytermesztését éa állattenyésztési eredményeit elemezte a megyei pártbizottság 196e* februári határoicata alapjáa, szolt az átmenet nehézaégeirol, majd megállapítottat - Ügy ért ékeljük, ho^y a aehézaégek, hiányosságok és hibák ellenére az alapot megteremtettük ahhos, hogy a közös gazdaságaink gyorsabb ütemben fejieasBék mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést* A szövetkezetek vezetőaégébe általában a gazdák legjobbjai kérőitek, föbbségük köztisztaletbea álló, a gazdálkodáshoz jól értő parasztember és irányító munkáját eredményesen végzi. Bár •ddig is nagy goadot fordítottunk a tsz-i vezetők szakmai és politikai képzésére, mégis e téren még sok a ttínnivalónk* laAsrteti, hogy a taz elnököknek milyen képzettségük van éa jelenleg hányan vesznek részt továbbkép2é3en*A vezetők iskolázását, tanítását tovább kell fokoznunk. A boglári eluökképző iskolán ujabb osztályt szerveztünk 6o fővel, Így két éven belül valamennyi taz elnökünk megazersl az alapvető azakmal képzettséget. ./. •