MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1961

7. ő. e. 1961. október 24-25. (107-269. o.) - 1. Az új ötéves terv irányelvei és az ebből adódó feladatok. Beszámoló: 110-140 - Szóbeli kiegészítés: 141-162

m^ / ?9 - 'I c zében voltak és nagyotb jövedelemre tettek szert , miáltal a termelő825övetkezet közös munkájában nem vettek részt. Komoly hiányosságként hozták fel az elvtársak, hogy nem használjuk ki azt a Illetőséget, ami az öntözés területén megyeileg rendelkezésünkre áll# Itt van pl, a Balaton, a Dráva, a Hinya, a Kapós stb, aminek következtében helyes felhasználással növelni lehetne a termésátlagot. Az állattenyésztésnél az a tapasztalat, hogy egyes helyeken mestervévé váltak az állattenyésztésnek. Jelenleg azonban még a hiányosságok dominálnak több termelőszövetkezetben, mert nagyon drágán állitják elő az 1 kg, búst és egyéb állati termékeket. Van olyan szövetkezet, ahol a sertéshús kg-ját 18-2o Ft-ért állitják elő. Másutt a szarvasmarháéit 2o-22 Pt-ért, a tej literjét 5-6 forintért. Mikor az okokat vizsgáltuk, akkor nem a legdöntőbb okot, hanem egyéb tényezőt vetettek fel, A legdöntőbb ok véleményünk szerint, hogy csakis a termelés oldalárul közelítsük meg ezt a kérdést. Megállapíthatjuk, hogy nagyon magas a takarmány termelési költsége és ez koránt sem lett ugy leszorítva, hogy pozitiv irányban jelentkezett volna. A másik ilyen dolog, hogy nem megfelelő a takarmányozás. Sok helyen takarmánypocsékolásról van szó, másrészt nem azt a takarmányt adják a jószágnak, ami annak a legjobban kellene. Sok szövetkezetnél a takarmánykeverő üzem beállítása után sem történt lényeges változás ezen a területen. Alacsony a munka termelékenysége az állattenyésztésben dolgozó tagoknál. Egy állatgondozóra megyei átlagban kb, 120 sertéshizlalása jut, ugyanakkor a sántosi állami hizlaldában egészen egyszerű gépesítés mellett egy ember 6oo sertést is hizlal. Ez a szám növelhető a termelőszövetkezeteknél is egészen egyszerű ujitások bevezetésével, llagyon fontos az is, hogy az állattenyésztésnél a szubjektív feltételek mindenütt biztosítva legyenek. Megállapíthatjuk, hogy kevés az állattenyésztési szakember és ezeken a helyeken a szakmai irányítás nincs biztosítva. Előfordul az is, hogy sok helyen olyanokat alkalmaznak állattenyésztési munkára, akikre azt nem szabadna rábízni, /fősökként munkaképességű emberekre, öregekre, stb.:/ Nőt;6 a baromfi tenyésztés kivételével jóformán az állattenyésztés területén nem is találunk, A hiányosságokhoz hozzájárul az is, hogy nálunk az állategészségügy még gyerekcipőben jár. ífe is elég sok azon szövetkezetek száma, ahol fellepnek uj betegségek, amit sokszor az orvos sem tud megállapítani és az egész állatállomány kipusztulásával jár. /nagykorpád. Iharos, Háromfa/ Itt alá szeretném húzni, hogy ez nem Ixáxgak elsősorban az állatorvos hi^ft^Q) hanem azért fordul elő, mert a mi szövetkezeteink nem tesznek még meg mindenit intézkedést a betegségek megelőzésére. Az állattenyésztés területén az idén megtett intézkedéseknek van pozitiv hatása. Ilyen a takarmánykeverő üzemek lélxehozása.