MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1959

4. ő. e. 1959. április 25. (38-77. o.) - 1. A Somogy megyében dolgozó munkások politikai, gazdasági és kulturális helyzete. Jelentés: 41-52

Viszonylag rosszak a munkások közlekedési feltételei, Rossz -vonatbsatlak^zások éa hiányon autóbuszjáratok nehezitik a munkások időben való szállítását. Az AKÖV autóbusz ^forgalma kevés. Rendszeresen előfordul, hogy egy-egy községben és állomáson lehagynak utasokat. De rossz, hory Kaposváron is 1-2 menetrendszerű járat van. Az utazási, költség a többi vár:>si utazási tarifához viszonyitva martna'. Mi/* Budapesten l-l,5o Ft-ért 2o-25 km-t utazhatnak a dolgozók / a bérlet olcsóbb/, addig Kaposváron a vársból a Textilmüvekig kb. 3 kilométer 2.8o Pt-ba kerül az utazás. A városban süriteni kellene a járatokat, vagyis ki kellene dolgozni Kaposvár közlekedés-fejlesztési tervét és ennek megfelelően kellene hozzálátni a közlekedési eszközök telepitéséhez . A felszabadulás óta lényegesen javult a munkások egészségi és szociális helyzete. Fejlődött a kórházi, SZTK és gyógyszerellátás, de ez a fejlődés még mindig szűknek bizonyul. A kaposvári SZTK rendelő túlzsúfolt, a betegeknek órákig kell várni és sok esetben előfordul felületes orvosi vizsgálat, amely lerontja az amúgy is beteg munkások hangulatát, kedélyét. Nem pusztitanak az olyan régi népbetegségek, mint pl. a tüdőbaj. Most rendszeres ellátásban, ervosi és szanatóriumi kezelésben részesülnek a munkások. Elégedetlenek a munkások a fiatalabb orvosok felületessége, a kórházi ágyak alacsony száma és a fennálló protekció miatt, amelybe minduntalan beleütköznek, ha komoly betegség éri ő>et_ Az üzemek egészségügyi éc szociális helyzete fejlődött. Viszonylag tiszták és rendezettek a munkahelyek, főleg az újonnan létesült üzemekben, ahol meg van az egészségügyi és szociális szervezettség /orvos, bölcsőde, orvosi rendelő, korszerű egészsegv- és balesetvédelmi berendezés /, de üzemeink zömében, főícg a kis üzemekben - /téglagyárak/ nem rendelkeznek a szociális beruházások alapjaival sem. Nincs öltöző, mosdó, hiányos a baleset és egészségvédelmi berendezés, gyenge a baleseti szakoktatás - ezért igen magas ezekben az üzemekben az igari balesetek száma. Ilyen helyéken nagy a munkaerő fluktu-áció, á munkások nem szeretnek dolgozni. Az elkövetkező időben növelni kell^a szociális beruházásokat, megteremteni a higénia, tisztaság, balesetvédelem minimumát, itt főleg a helyi ipar fejlesztéséről van szó. A felszabadulás óta komoly változás állt be a munkások kulturális életében. A horthy rendszer kulturális örökségéhez képest olyan minőségi változás történt, amelyre nincs példa a magyar nép történetében. A torthy-rendszer művelődési politikája" csak a termelés^és a háborúra való felkészülés szempontjából szükséges minimális ismereteket nyújtotta a munkásoknak. Ezért az oíszág lakosságának 9.6 %-a analfabéta volt. Ennek a %-nak jelentaceny része a munkásokból tevődött ÖSsze . Jellemző volt a Horthy rendszer kultúrpolitikájára a nacionalizmus, sovinizmus és antiszemita nézetek széleskörű terjesztése Hatalmának biztositása érdekében. Ebben is változást hozott a felszabadulás. Végleg fölszámoltuk ez analfabetizmust. Igen