MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1959

4. ő. e. 1959. április 25. (38-77. o.) - 1. A Somogy megyében dolgozó munkások politikai, gazdasági és kulturális helyzete. Jelentés: 41-52 - Határozati javaslat: 53-55

Hevesi János elvtárs kiegészítője az Írásos anyaghozt Tisztelt Pártbizottság! Redves Elvtársak! Feltétlenül szükséges, hogy az anyaghoz néhány gondolatot hozzá­fűzzünk, annál is inkább, mert ezt az anyagot mar meg kellett volna tárgyalni a Megyei Pártbizottságnak, A Központi Bizottság tavaly hozta a határozatot, - és hónapokkal ezelőtt a Megyei Part­bizottság által, 111. annak ipari osztálya által Összeállított néhány brigád megvizsgálta a munkásosztály helyzetét Somogy me­gye ipari üzemeinél és kb. másfél, két hónappal ezelőtt elkészí­tette a jelentést. Azóta az Ismert okok közbejöttével húzódott a megyei pártbizottság elé való terjesztés. Az anyag elkészítése és a határozat megjelenése óta néhány dolog­ban változás állt be, ami a munkásosztály helyzetét illeti. Pl. a nyugdijkerdés rendezése. A Politikai Bizottság határozata elő­írja, hogy a nyÉgdijakat rendezni kell általában minden réteg felé. Ez megtörtént. A Politikai Bizottság határozatában szere­pel a családi pótlék rendezése. Ez is lényegében megvalósult. E két határozat megvalósulása Somogy megye munkásai között igen nagy örömet és lelkesedést váltott ki. Az anyag 4 oldalán a harmadik bekezdésben optimizmus helyett opportunizmust kell érteni. Bizonyos mértékig módosítani kell a 4. oldalon a húsüzemmel kapcsolatos megállapítást, ami arra vonatkozik, hogy felsőbb vezetők nem engedték bíróság elé állítani a húsüzem egyes ve­zetőit, akik visszaéléseket követtek el. Feltétlenül fontos néhány szót szólni erről magyarázatképpen. A vizsgálat kiderí­tette, hogy nem olyan természetű dolog volt, hogy bíróság elé kellett volni vinni, - ezért nem került bíróság elé. Amikor az anyagba belekerült, valóban a népi ellenőrzési bizottság nem elég mélyreható vizsgálata alapján ugy nézett ki, hogy nagymérvű a visszaélés. Az utólagos vizsgalat alapján derült ki, hogy nem olyan nagymérvű. A bizottság tagjai, amikor november-decemberben ki lettek küldte,­a munkások a választás előtti tanácsi vezetőkről mondták el véle­ményüket, őket bírálták. Erre az időre vonatkozólag kétségtele­nül Igazságos volt a bírálatuk. Azonban a választások során be­került vezetők ma már egészen máskép dolgoznak, mint a választá­sok előtt. Véleményem szerint ma már máskép kell értékelni a munkások vi­szonyát a parasztsághoz is. Amig a tsz mozgalom nem öltött ilyen nagy arányokat, valóban ugy állt a kérdés a munkások között, hogy azt látták, ho&y a párt és kormány több kedvezményt ad a dolgozó parasztságnak. Azonban amikor a tsz mozgalom ilyen nagy arányokat oltott és a parasztság tömegesen lépett a tsz-be, ­véleményem szerint ezt a kérdést ma mar máskép kell értékelni a munkások között is. Ma már inkább a munkások között az van el­terjedve, ho^y azt keresik, kutatják - kicsit sajnálkozás is ez egyik-másik területen a parasztság felé - hogy szegény pa­rasztokat most bekényszeritik a tsz-be, és ml lesz majd velük. Van olyan nézet is a munkások között, hogy a párt és kormányzat nem-e követett el megint olyan hibát, mint 1956. októbere előtt, hogy erőszakkal szervezte a tsz-eket. Ezt nekünk látni kell és éppen ebből kiindulva bizonyos mértékig a munkások felé olyan politikát kell^folytatni és hathatósabban, hogy a munkásosztály nagyobb felelosséget érezzen a mezőgazdaság szocialista átszer­vezéséért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom