MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1959

4. ő. e. 1959. április 25. (38-77. o.) - 1. A Somogy megyében dolgozó munkások politikai, gazdasági és kulturális helyzete. Jelentés: 41-52

sedés mutatkozik, melyet a mzonzzáp.aá™ szocialista átszerv*.*,/-© tovább növel. A Kaposváron található munkanélküliek nagy része nem családf enntarto , hanem a Q^aláau-r: >v

^

v valaki d-.3F.ozik

. Ezek zömében nők - az iskolából mxt kikorgit fiatalok és vicökiek, A munkanélküliek számát mcaközelitőon ic, lehet mérni a Munkaerő Tartalék Hivatalánál történt elhelyezési jelentkezésekből. Kaposvárott pl. 1 hónap alatt 452 fő jelentkezett elhelyezkedésre, az egész megyében 763 fő. Véleményünk szérint ennél több a munkanélküliek száma, akik különféle szerveknél kérik, keresik alhelyezkedésük lehetőséaét. A jelentkezőknek 65 í&-a nő vagy érettségizett fiatal. Ezek között is sok a leánygyermek, akik hivatalban szeretnének elhelyezkedni. Akad mó% a Munkaerő Hivatalnál jelentkezők között csökkent munkaképcssérü dolgozni akaró is. Az egy hónapon jelentkezési szóm mutatja, ho?y a munkanélkülinél sürgeti az iparotisát ütemének T

,y őrsit ás át, mert összbecslésünk szerint kb. 3 ooo - 3 5^0 munkanélküli ás alkalmi munkás található megyénkben. Meg kell mé<r emlitcni ezt is, hogy ezen kivül igen magas a megyóbőí kiáramlók száma, akik Pécs, Komló, Sztálinvaros, Nagykanizsa, kis részük Budapest területén vállalt munkát és a szeméíyforgalmu vonatközlekedést szombaton és hétfői napokon erősen leterhelik. Ezeknek a munkásoknak r:sszabb a helyzetük, mert hetenként egyszer jöhetnek haza családjukhoz és a különélés kétszeres költségbe k-rül. Az ilyen családoknál nehezebb az anyagi helyzet. Egyes vállalatoknál rontja a munkások életszínvonalát és anyagi helyezetét az a törekvés, ho-ry az átlagbér ellenőrzésén át sok vállalat indokolatlanul törekszik túlzott bérmegtakaritásra. Ezzel az intézkedéssel lesz őritják az átlagkeresetet. Ilyen volt pl* a III. n. évben a Faipari Validat, amely 14 ooo ft bérmegtakarítást ért el, közben a kiszabott termelési feladatokat teljesitette. Ehhez hasonló jelenséget tapasztaltunk máa vállalatoknál is. Itt nem arról van szó, hogy mindenképpen fizessenek ki bért akkor is, ha mögötte termelési érték nincs, hanem arról, hoay egyes gazdasági vezetők prémium érdekében indokolatlanul lecsökkontik a dolgozók kereset 't. A felszabadulás óta megnövekedést munkások számához viszonyitva a lakások számának növekedése messze elmaradt. 195o-tól 1958-ig állami erőből Po épületbe:.: 244 I^r'áVrt. *;: = á> arcból 447-ot.

; öasafezsosn 691 lsikás épült. Az újonnan épült lakásokból a fizikai munkások nem merfelelő arányban részesültek a többi rétegekhez viszonyitva. Utalok az előbb emiitett városi példára. A volt uralkodó osztály kiszolgálói még sok nagy lakással rendelkeznek a város területén, mig a munkások nagy része kis lakásban, túlzsúfoltan, szegényes körülmények között él. A városban 6oo albérlőnek 45 %-Q. munkás. Az albérleti dijak i-^en magasak, uzsorabérleti dijakafc kérnek, 3oo-35o Ft. egy kis szoba. Ez is rontja a munkások anyagi helyzetét. Egy 1 oo - 1 2oo Ft havi jövedelemmel rendelkező munkás fizetésének 32.4 Já-a lakbérre kerül, ű

zen kivül rossz lakáskörülmények között él a városban 45o társbérlő. Az elkövetkező időben a lakáskérdés megoldásánál elsősorban a nagycsaládosokon kell segiteni. Meg keíl szüntetni a tűrhetetlen albérleti uzsorákat és^meg kell javitani a lakáselssztásnál a fizikai munkások aránysz ámát .