MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1959

4. ő. e. 1959. április 25. (38-77. o.) - 1. A Somogy megyében dolgozó munkások politikai, gazdasági és kulturális helyzete. Jelentés: 41-52

Hhi>§ L Etyik helyen nem felel meg, átviszik a másik helyre és ha ott^ sem, akkor viszik tovább. A járási és a megyei pártbizottságnál, a tanácsi vb-nál kevesen képviselik az ipari fizikai munkásokat. Az c^yik munkás vicces formában megjegyezte, he?, y a megyében a munkásosztály vezetése helyett inkább a parasztság vezetése érvényesül* A töme?szervezctek pártirányit ása az ipari üzemekben. Az ellenforradalom óta javult a tömegszervezetek pártirányi­tása. Kezd érvényesülni a lenini tanítás, hOí?y a párt irányí­tása a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákon keresztül érvé­nyesüljön, nem pedig utasításokkal, határozatokkal. Hiányosság csak az, hogy a pártszervezetek nem igen támaszkodnak a tömeg­szervezetekben dolgozó kommunistákra. Legfeljebb a tömegszerve­zeti kommunista vezetőkre. A különböző társadalmi akciókban és a tömegek között folyó fel­világosító munkában nem rendszeres és kielégítő a tömegszerveze­tek bevonása. A tome^szervezetekben^dolgozó kommunisták munkáját még mindig nem tartjak pártmegbizatásnak és nem nyújtanak elég segítséget a pártonkívüli tömegek megnyeréséhez - ezért gyenge a tömegszervezetek politikai munkája. pártszervezetei! Viszonylag a legtöbbet a szakszervezetekkel foglalkoznak/ Megér­tették, hogy a legfontosabb tömegszervezet, a munkások döntő többségét átfogja. Pártszervezeteink rendszeresen megbeszélik a feladatokat az üzemi bizottságokkal és azt igyekszenek önállóan megoldani. Felszámolták nagyjából azt a módszert, hogy agyonoe­gitik áket. Régebben pl. a munkavorseny szervezését a pártszerve­zetek majdnem teljesen kivették a szakszervezetek kezéből. Nőtt a szakszervezetek tekintélye azáltal is, hogy fokozottabban fel­lépnek a dolgozók érdekében, harcolnak a munkások jobb munkakö­rülményeiért, egészségi, szociális helyzetének javításáért. E­zért no a szakszervezet befolyása a dolgozók között. Ez megmutat­kozik abban, hogy bizonyos mértékben nevdeedett a szakszervezeti tagok száma. Jelenleg 13254 dolgozó tagja a szakszervezeté?nek ­oz 86 %-oa szervezett munkásságot jelent az ellenforradalom előt­ti 76 %-kal szemben. A pártszervezetek részéről r».z a hiányosság, hegy a szakszervezetek kel való forfalkozás nem rendszeres. Hiányoznak a kommunista cso­portok a szakszervezetekből. Ezért a kommunisták egységes állásfo^ lalása is hiányzik egy-egy fontos elvi kérdésben. A szakszervezetek nevelő munkája gyenge. Érdekvédelmet csak egy­oldalúan magyarázzák. Kevés figyelmet fordítanak a dolgozók szak­mai továbbképzésére, a munka szervezettségére, a munkaverseny szervezésére és a dolgozók mozgalmainak felkarolására, a politi­kai nevelő munkára. A nőbizottságok munkája 1-2 üzemben /Textilmüvek, Ruhaüzem/ jó, elég széles körben tudják aktivizálni a dolgozó nőket. Tevékeny­ségük kiterjed a gyermeknapok, télapó, fenyőfa ünnepssgek meg­szervezésére, ajándékosztásra és a üekcmozgalómban is jó munkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom