MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1959

4. ő. e. 1959. március 17. (2-37. o.) - 1. A központi bizottság márciusi ülésének határozata, s ennek tükrében a Somogy megyére háruló feladatok. Szóbeli tájékoztató: 4-16 - Határozati javaslat: 17-21

S kérjük Tömpe elvtárs, segítségét hogy vetőgépekből 60 drb.-ot kapjunk a megyére. Igen alacsonyszinten van a burgonyavetőgépek kapacitása, mert csak 22 %-át ül tudtuk elvetni a somogymegyei termelőszövetkezetek burgonya vetésének. A szedésnél mintegy 35 % át tudjuk kiszedni a jelenlegi gépparkunkal. A kapálásnál szintén keveset tudunk segiteni, mert mindössze 24 %-át tudjuk megkapálni a termelőszövetkezetek kukoricájának. A silókukorica vetését 13-14 %-ra tudtuk elvégezni a termelőszövetkezetekben. Az igaz, hogy ezt már mégis tudjuk művelni. Megállapításunk szerint, kapacitásunk az őszre fog legjobban megerőltetve lenni. A szántóterület 25 %-a ami elvan vetve, *azt betakaritani és még sokkal többet, mert ősszel van a gépállomásoknál általában a torlódás. Azonban reméljük, hogy kapunk segítséget. A beszámolóban is emiitett 1 millió Porint önköltség azt jelenti hogy a gépállomások 1 millió Porint-al tudnak hozzájárulni ahhoz az állami támogatáshoz, amelyet a termelőszövetkezetek kapnak, az államtól. így tettemes összeget tudunk a termelőszövetkezetek segitésére forditani. A beszámoló foglalkozik az építkezésekkel is. En a múlt évben-tettem e&y javaslatot, hogy ott, ahol gépállomások vannak helyes volna ha a termelőszövetkezetek építkeznének a termelőszövetkezetek szomszédságába a gépállomásnak. Ugyancsak a beszámoló foglalkozik a munkaverseny felajánlásokkal Ezek a gépállomásfckon most vannak folyamatba. Ez éppen jókor jöt mert most osztjuk a gépállomásokon a nyereségrészesedést. Sajnos a megyében 9 olyan gépállomásunk van, ahol nem tudunk osztani nyereségrészesedést, mivel 6 gépállomás nem teljesítette a tervét. Visszatérve a termelésre, balatonkiliti és a mernyei gépállomáson 4o gép 2 műszakban dolgozik. Én azért kidánom elmondani mindezeket, mert ezek azok a kapacitások, amelyeket a gépállomások kiegészitő munkákba elfognak végezni. Igyekszünk elsősorban a régi termelőszövetkezeteket kielégiteni, mert azokba még agrárproletárok léptek be, és jólesik nekik ha mi elsősorban őket segitjük. H q r to b á g y i István elvtárs Csurgó: Szirmai elvtárs beszámolójával foglalkozva megállapíthatjuk, hogy elsősorban jól átfogta a problémákat, melyek megvannak kint a területen. Ugy gondolom, hogy egy pár évig ugy a vb. üléseken, mint egyéb értekezéseken sokat beszéltünk az úgynevezett kommunista munkastillusról. Kezdődött a választás, már itt megteremtettük a széles tömegekkel a kapcsolatot. Majd 1959 január 14i Központi Vezetőségi ülés után ismét sokat kezdtünk el beszélni arról, hogy legfontosabb feladatunk a termelőszövetkezetek megszilárdítása, Igaz, hogy a csurgói járásban 8o-9o %-a a szántóterületnek a termelőszövetkezetek kezén van. S most olyan helyzetben vagyunk, mint a Bolgár elvtársak voltak ebben az időben. Nagyon szépen felfejlődtünk a termelőszövetkezetekkel, csak most jönnek a prob lémák szépen sorban. Van olyan termelőszövetkezet, ahol az állattenyésztés nagyon szépen menne és elég gazdaságos is lenne a szövetkezet részére, azonban olyan kútja van a termelőszövetkezetnek, hogy csak 5 veder vizet lehet belőle kiszedni egy-egy nap. Ez viszont gátolja az állattenyésztést. Ez az uj helyzet, sok uj problémát is a felszinre hoz. Ezzel nekünk számolni kell nap mint nap.