MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1959

4. ő. e. 1959. március 17. (2-37. o.) - 1. A központi bizottság márciusi ülésének határozata, s ennek tükrében a Somogy megyére háruló feladatok. Szóbeli tájékoztató: 4-16 - Határozati javaslat: 17-21

t-t*fr S z i k s z a i László elvtárs: /Kaposvári JB/ A Kaposvári JB. és-a magara részéről is azt tudom mondani, helyesnek tartjuk a KB. határozatát. Mi elsősorban abból a szempontból tekintjük, hogy a járás területén eléggé előre haladtunk a termelőszövetkezeti mozgalom terén. Mintegy.140 termelőszövetkezeti község alakult az elmúlt 2 hónap időszaka alatt. Epp ezért nekünk is nagy gondot okozott volna, ha tovább mentünk volna a szervezéssel, hogy hogyan szilárdítsuk meg a termelőszövetkezeti községeket. így sokkal több az idő és a lehetőség arra, hogy szétnézve területünkön megfelelő embereket tudjunk biztosítani a termelőszövetkezetek élére. Talán igy sikerül megoldani nagyobb részben a termelőszövetkezeti községekben a gazdaságok vezetésének problémáját. Január első napjaiban még gondolni sem. mertünk arra, hogy^mintegy 4o termelőszövetkezeti községünk lesz.54o személy belépésére gondoltunk,és «« közel megtízszereződött a földterület is. A járás területén a termelőszövetkezeti községekben a munka igen komoly mértékben megindult. Sikerült megküzdeni azokkal álproblémákkal is néhány hely kivételével /tolnai részen/, ahol hátráltatva volt a tavaszi mezőgazdasági munkák beinditása.Azt kellene tisztázni országosan, hogy tavaszi vagy őszi szervezéssel dolgozzunk, mert igy a megyék sokkal jobban tudják egymást segíteni. A kezdet-kezdetén a JB. részéről kicsit türelmetlenek voltunk, ez addig jelentkezett, amig láttuk Kutas, Patosfa, stb. termelőszövetkezeti község lett, akkor amikor a mi aktivista elvtársaink a dolgozó parasztokkal tárgyalva még nem tudtak megfelelő eredményeket elérni. A hatás természetesen azután érződött, amikor az újság is hirt adott arról, hogy Somogy megyében termelőszövetkezeti községek alakultak. Ezután kérték nálunk is felvételüket a parasztok. Valóban megmutatkozott a JB-oknál és a megyei•szervekben dolgozó elvtársaknál, hogy kicsit úrrá lett a türelmetlenség! hangulat. /Ezért Szirmai elvtárs bírálatot is kapott/. Ez abból adódott, hogy nem tudtuk megérteni, miért kell nekünk most leállni és minden erőt a megszilárdításra forclitani. Feltétlen helyes az, hogy egy községben végezzünk tiszta munkát és azután menjünk tovább. Ha nem ez a vezérelv vonul végig munkánkon, nyugodt lelkiismerettel mondhatom, ilyen eredményeket nem tudtunk volna elérni sem a megyében,. sem a kaposvári járás területén. Igy ki tudtuk küszöbölni a múltban eléggé tapasztalt döccenőket, hogy a falu ese.t4 leg 6o-7o százaléka volt a termelőszövetkezetben. Mint pl. a múltban Hetény puszta, ahol 7o család lakott, ebből 65 volt termelőszövetkezetben, az 5 családot'állandóan mérgesítették, pl. azzal is, hogy délben kiálltak az ajtóba ás hangosan olvasták az újságot. Ilyen dolgokra, most nem lesz. lehetőség. Helyeselni lehet azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyeket a párt központi Bizottsága március 6-i ülésén hozott. Mi tisztában vagyunk az ország teherbíró képességével. Elégedettek vagyunk a kapott gépekkel, még akkor is ha tudjuk, hogy a szántást el tudják végezni, de a tavaszi kapálásnál nagyobb probléma lesz. Nekünk ^változatlanul a lóra is támaszkodni kell. Ezzel a letartó gazdáinál mutatkozó idegességet is le tudjuk csititani.