MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1958

3. ő. e. 1958. december 22. (84-198. o.) - 1. Az MSZMP kulturális irányelveinek feldolgozása Somogy megyében. Beszámoló: 86-138

- 2 3 S-f 'Siti. A továbbiakban Lenin elvtárs a következőket mondja a parasztság közötti kulturális tevékenységről: "S ennek a parasztság^közötti kulturmunkának gazdasági célja "éppen az, hogy a parasztságot szövetkezetekbe tömörítsük. Ha a szövetkezetek mindenkit átfognának,- már mind a két lábunkkal a szocializmus talaján állnánk. Ahhoz azonban, hogy mindenkit, szövetkezeikbe tömöritsünk, a parasztságnak /|épen a parasztságnak, mint őriási tömegnek/ a kultúra olyan magas fokára kell felemelkednie, -hogy ez a mindenkit átfogó szövetkezetekbe tömörítés egész kulturforradalmat követel." Láthat juk—-tehátr- hogy- Lenin elvtárs a mezőgazdaság szocialista átszervezése feltételeként beszél a kulturális forradalomról. I. Somogy megye kulturális helyzete a felszabadulás előtt

. /Ahhoz, hogy kulturális életünk eredményeit,, - s mai helyzetét reáli Wair~értékeljük szükséges az, ho :y megvizsgáljuk honnan indultunk..,, el, milyen volt a megye kulturális helyzete a felszabadulás előtt^y Somogy megye erősen feudális jellegéből törvényszerűen következett, a somogyi dolgozóknak, különösen az agárproletároknak rendkivül mély szellemi elnyomóttsága, elmaradottsága. (ííeg a

'XX. század első évtizedeiben is fel lehetett tenni a Csokonai által megfogalmazott fájó kérdést: "Hát csak kanásznak termett a somogysági paraszt M

2_J Az ezer holdak árnyékában élő népet,eoak uggwmint anyagilag és politikailag?-' szellemileg is elnyomás alatt tartották. Móricz Zsigmondot 1919-ben Somogyban jártakor megdöbbentetté, hogy milyen sötét állapotokat örökölt a Tanácsköztársaság. Elképedve irt a ^fflaposszentjakabi iskola téglával kirakott tanterméről, zsúfolt padjairól, piszkos fali képeiről. A Dénesmajor csirás istállóit megbámulták a külföldiek, de a herceg béreseinek gyereke lehetett akár lángész, mégis két órát kellett gyalogolnia mig egy kis iskolát talált. A 6 éves gyermek esőben, sárban ment Dénesmajorból Szentjakabra, hogy £iegtanuljon egy kis irást-olvasást

V/ A szegénynek muszáj volt olyan tudatlannak maradnia, amilyen szüléje volt,* állapította meg Móricz. A Tanácsköztársaság rövid ideje alatt hiába mutatkozott a kulturális fejlődés perspektívája, az ellenforradalmi Horthy-rendszer ffie€Kt-eraégeisen korlátolt műveltségi szonvonalon tartotta a dolgozó tömegeket. Csak annyi ismeret elsajátítását tartották fontosnak, amennyit a tőkés ipari és félfeudális mezőgazdasági termelés megkívánt. Valamennyiönk előtt ismeretesek azok az uri, az egész uralkodó osztály fölfogását kifejező bántó megfogalmazások, hogy elég, ha a parasztnak annyi esze van, ha esik az eső, az eresz alá álljon. A Horthy-rendszer egész iskolapolitikája a kizsákmányoló osztálytársadalom jellegének felel^meg. A tudatlanság, a babonák, az analfabétizmus mindennapos jelenség volt a megyénkben, 193q^-ban a felnőtt lakosságnak I0.4 %-a analfabéta volt. ü

e voltak olyan községek, puszták, ahol a felnőt t lakosság 3o-35 %-a volt Írástudatlan. Óvoda járásonként néhány volt csak, az is zömében apácák vezetése alatt állt és főleg a középrétegek gyermekeinek állt rendelkezésére. Az elomi iskolák/f'-eteb jellemzőig- * kiivf?tk<i>sők-f 80 %-öfc^felekezeti iskola volt, 4wM'l a megye iskolái zömében igen erős volt az idealista nevelés, a vallásos be-