MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1958

3. ő. e. 1958. november 29. (42-83. o.) - 2. Az 1958. november 16-i országgyűlési és tanácstag-választások tapasztalatai, a további feladatok. Szóbeli beszámoló: 76-81

- 16 ^ IP és azt lehet csak mondani, hogy egész idő alatt reálisan értékeltük d helyzetet és az erőviszonyokat is és ezt is megtudtuk engedni, hogy a járási pártbizottságok önálóan intézkedjenek. Áz értékelésnél egyetlen helyen nem tapasztaltuk azt, hogy elbizakodottság lett volna. Annak ellenére, hogy viszonylag megfelelően ment ;J munka mégis a járási pártbizottságok reálisan is. tudták értékelni a helyzetet és ebből kifolyólag tudtak gazdálkodni az erejükkel is. Azért annak ellenére, hogy a választási eredményt figyelembe vesszük nagy győzelem, de túlzott következetetést ne vnnjunk le, elvtársak, mert azt mindenki tudja, hogy somogymegye egész területén több ellenségünk van, mint ahogy az eredmények mutatják. Tehát semmiféle messzemenő következetetést ne vonjunk le azzal kapcsolatban, ho^y most már semmi problémánk nem lessz, mert munkánk eredményének az lessz a legnagyobb bizonyítéka, hogy mennyire jutottak hozzánk közelebb az emberek. Főbb hibák azok voltak munkánkban, hogy a Nőtanácsot és a KI3Z-t az elején nem tudtuk megfelelően mozgósítani, A másik az, hogy a termelései nem tudtuk jól összekapcsolni a dolgokat és elsiklottunk olyan kérdések mellett, mint a népi állam erősítésének a problémája a másik pedig az 1^56 óta eltelt időszak alatt elért eredményeinknek az ismertetése. Megállapít hatjuk, hogy ez a 2 kérdés nem volt jól hangsúlyozva. A következő s egyik 1 egnagyobb hiba volt a választasi munkában, hog^y a nőket nem megfelelő számban ugy a tanácsokban, de még a népnevelőd soraiban sem tudtuk kellően mozgósítani. 3 ez véleményem szerint mutatója a rendkívül nagy konzervatizmusnak. Pedig tapasztalat szerint is a termelőszövetkezeti kérdésben is a nők igen sokat tudn "nak segíteni, mert az esetek többségében is igy van. Feladatok szempontjáról nem akarok beszélni, de néhány kérdést azonban megemlítenék. Az egész párt és állami tömegszervezeti munka szempontjából a fő kérdés, az az, hogy olyannak tudjuk ezt az erőt, ennek az erőnek a jelentős részét most vinni aktivizálás szempontjából a téri terv megvalósításához. Ezzel kapcsolatosan szerintem az a kérdés vetődik fel, hogy hogy tartsuk meg azokat az aktívákat, akiket magunk mellé.állítottunk. »En csak néhány formáját említettem meg, és lőhet ezen változtatni, A másik amit'érdem.s volna meggondolni, hogy neme lehetne megpróbálni azt, hogy a pártvezetés vagy a tanácsvezetés kezét ezek a válosztási elnökségek ragadják meg mint aktivá és töltsék be a mi agitátoraink sz.repét. Felvetődik egy másik elgondolás is, hogy nem-e lehet megtartani ezt a széleskörű aktivahálósatot, mint falusi aktivahálózat? Nem -e lehetne átültetni falusi vonatkozásban, ha mást nem tudunk velük csinálni, nem kénünk tőlük fondorlatos falamii, de tájékoztatnánk őket több őket érdeklő kérdésekről, amit elmondhatnánk nekik nyíltan. M

ogy egybe tudjuk őket tartani és nagyobb munkáknál arról is megtudjuk őket kérdezni, hogy mi az 0 véleményük. li em beszélve arról, hogy több olyan aktívával ellehetne beszél getni, aki jól és lelkesen vette ki részét a választégi munkából, hogy lépjen be a partba, mert alkalmasnak tartjuk arra, hogy pártunk tagja legyen. A tömegszervezetek vezetőivel igen sok helyen baj van. 3 most feltűnt egy csomó ember, s ezekből az emberekből lehetne megerősíteni a tömegszervezetek munkáját, i