MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1958
3. ő. e. 1958. szeptember 8. (2-29. o.) - 1. A központi bizottság határozata az országgyűlési és tanácstag-választásokról. Szóbeli tájékoztató: 4-19
- 5 é szóban mindig megemlitjük, de a konkrétum elmarad a legtöbb esetben. Itt is a tények mezejére kell lépni és ahol akadály, veszély van azzal szemben fel kell lépni. Van ilyen veszély biztos és az is biztos, hogy a párt következetesen ugy birja megoldani feladatát, ha az akadályt és veszélyt leküzdi. A párt politikájával szemben a demagógia különböző területről üti fel a fejét. Somogymegyében egyesek jobb oldalról ugy akarják a dolgozókat szembe állítani a párttal, hogy nincs lakástok, magas a tej, vaj ára. Ezzel a demagógiával szemben fel kell lépni, mert a párt és a kormány világosan és határozottan, őszintén tájékoztatta a dolgozókat arróih, hogy mi a helyzet az országban és pártunk, kormáynunk a lakáshelyzet enyhitése érdekében komoly intézkedéseket tesz. Itt elsősorban elsimerő szót kell a párt és a kormány políiiká^a felől mondani. Amikor a lakás problémákról beszélün$,7arról az oldalról kell kihangsúlyozni, hogy 15-2o évig sem tudjuk megoldani, hanem azt, hogy a párt és a kormány távlati terveket dolgoz ki, - ezt választás előtt ismertetjük is és ezeknek célja az, hogy belátható időn belül megoldjuk a lakás-kérdést. Ez optinizmust sugároz. A revizionizmus olyan értelemben is kifejeződik, hogy azt állit ják, nálunk Magyarországon nincs teljes demokrácia, ezen felül nincs proletár demokrácia. Ugy gondolom kis következtetéssel ráfoghatjuk, hogy ez a Jugoszlávok nézete, akik ön-igazgatást és munkás tanácsok rendszerét nevezik igazi demokráciának. Mi ezt nem fogajuk el. Vannak baloldali dolgok is. Van olyan irányzat, hogy balról olyan taktikai lépésekkel találkozunk, amelyeknek célja a nyilvánosság előtt felvetni olyan problémákat, amelyek lejáratják a mai párt és kormány vezetőket. A Párttörténeti Intézet ki akart adni egy dokument kötetet. Máshol viszont olyan baloldali tünetek vannak, hogy még mindig nem emégztették meg kommunistáink azt, hogy igen is lehet együttműködni nem munkás és paraszt tömegekkel, hanem más tömegekkel is. Kell és lehet értelmiségi emberekkel, kispolgárokkal együttműködni és a városi közép rétegekkel is. Ez nagyon komoly politikai kérdés számunka, hogy a szövetséget kiszélesítsük, hogy minél több ember, pártonkívüli dolgozó és mind tenni akar valamit a szociae-1 izmus javára, hogy ez a munkásosztály vezetésével bekapcsolódjon a politikai és termelési aktivitásba. Ha ezekrőel a dolgokról beszélünk, csak akkor beszéljünk, ha van konkrétum. Ha nincs, nem csinálom, nem kell ellene hadakozni. Ha van, a párt politikáját következetesen végrehajtom és a végrehajtás útjában lévő jobb és baloldali akadályokkal szemben határozottan fellépek. Szükséges, hogy az agitációban, politikai tájékoztató munkában polemizáljunk. Nem ér jóformán semmit az általános örök igazság kinyilatkoztatása. Mindig mutassuk be, hogy kinek van igaza, a mi pártunknak, vagy az ellenségnek. Ha nem tudjuk ezt megtenni, akkor az emberek fásultan hallgatják igazunkat, nem ÍS5 3 SÍ«+? k E»?í figyelmüket, érdeklődésüket. Most a választaván a ?Khh náSSSfíS S2uk feg van ra, hogy polemizáljunk, Itt az o?szá-on P hpím n n? Z ? r ' kerdese- Bizto ^k vagyunk abban - ha az országon belül nyilvánosan nem is vetik fel dp a?4^+ problema ez Magyarországon. Másrészt külföld bedobja ezt.
