MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1958

3. ő. e. 1958. szeptember 8. (2-29. o.) - 1. A központi bizottság határozata az országgyűlési és tanácstag-választásokról. Szóbeli tájékoztató: 4-19

1 >7 •'. Mint tudjuk az ellenforradalom a népi demokratikus aílamrendünk ellen tört. Szét akarta verni a tanácsokat. S jónéhány helyen sajnos ez sikerült is. Emlékeznek az elvtársak arra itt Somogy megyében is, azt hangoztatták, hogy a tanácsi v/ezetőket nem a nép választotta, hanem a kommunisták neveztek ki, állították funkcióba. Nem egy helyen nálunk is a régi jegyzőket bizták meg a község vezetésével. Ezzel az ellenforradalmárok bizonyitani akarták a dolgozók előtt, hogy a tanácsi rendszerünk, mint államhatalmi forma nem életképes. Az ellenforradalom politikai fő tevékenysége az volt, hogy igazolni igyekezett, hogy a proletár diktatúra szervei nem^ alkalmasak a gazdasági élet irányítására. Ezért hangoztatták azt, hogy uj állami, iga^tási szerveket kell létrehozni. Emlékezetes, hogy különféle nemzeti bizottságok és bizottmányok jöttek létre. Pl. Kaposváron az ugynevezetf'Forradalmi Nemzeti Bizottság" alakult, s kinevez'ték magukat a megye gazdasági és politikai élet iránvitóinak. Lényegében mint uj államhatalmi szerv, akartak működni. Ezért ^igen fontos politikai gondolat és egyben feladat, hogy a tanácsokat mint az államhatalom helyi szervét erősítsük politikailag, szervezetileg, erkölcsileg. Ezért a választási kampány során törekedni kell a választott állami szervek tekintélyének erősitésére. Az 'sem véletlen, hogy az ellenforradalom idején megengedték, sőt ők maguk szervezték a különféle polgári és fasiszta pártokat. Mint a Petőfi párt, az úgynevezett függetlenek pártja a Kisgazdapárt, s mint ismeretes nálunk a szociáldemokrata párt. E^kérdést azért tartjuk szükségesnek felvetni, mert a választások során, illetve a beszélgetések során biztos szóvá teszik egyesek, hogy miért nincs nálunk több párt. E kérdésnél a kommunistáknak látni kell azt, hogy a pártok lényegében az osztályharc termékei, az osztályharc vezetői. A pártok tehát sohasem semlegesek az osztályok harcában. Minden párt bármit is hirdessen magáról, tudatosan, vagy öntudatlanul egyik- vagy másik alapvető osztály érdekeit szolgálja. A burzsoá pártok a köztük lévő politikai, és.személyi ellentétek ellenére, végeredményben a burzsoáziának, vagy annak egyes csoportjainak az érdekeit képviselik. Ugyanakkor egységesen állnak szembe a munkásosztály törekvéseivel, a munkásosztály forradalmi pártjával, a kommunista párttal, A burzsoá több párt rendszer tehát nem érinti a hatalom lényegét, mert akkor és olyan mértékben alkalmazza a több pártea&a?rendszert, amennyiben az érdekei azt diktálják, • illetve megkívánja. A hatalomra jutott proletariátus a szocialista országokban ugyancsak ott, és ugy alkalmazza a több pártrendszert, vagy az egypart rendszert, ahogy az osztály céljainak az a legjobban megfelel. Mint tudjuk a Szovjetunióban a szocialista forradalom győzelme óta csak egy párt, a kommunista párt működik, és ez annak a következménye, hogy az összes többi pártok, beleértve