MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1957

1. ő. e. 1957. szeptember 13. (2-42. o.) - 1. Somogy megye mezőgazdaságának helyzete, fejlődésének iránya, különös tekintettel a termelőszövetkezeti mozgalomra. Jelentés: 3-15

:h -ii. A polarizáció /Szétaprózódás/ hatása a megye parftsztgazdaságainak HELYzetére. E kérdés tisztázása szükséges azért, mert nemcsak Somogy megyei, -hanem országos problémaként jelentkezik a mezőgazdaságban a birtok elaprózódás. Magyarországon és igy Somogy megyében is ellentétes folyamat érvényesül, mint bárhol a világon. Köztudomású dolog, hogy a kapitalista államokban is, de a szocializmust épitő népi demokratikus országokban, vagy a szocializmus országában, a Szovjetunióban is a koncentráció folyamata megy végbe, ugyanakkor nálunk Magyarországon a meglévő szűk keretekre szoritkozo koncentrálódási folyamattal szemben erősen ellentétes hatású folyamatos szétaprózódás tendenciája érvényesül. Erre világos feleletet ad a birtokviszonyok alakulása Somogy megyében. Megyénkben 1935-ben az összes gazdasági egységnek 71 «9 %-Q- volt 5 kh-n aluli és kezelésükben a megye mezőgazdasági művelésű területének C3ak lo /S-a volt. Ugyanakkor az összes gazdaságok számának 1»1 $~a volt az 5o kh-nál nagyobb gazdaság és kezükben volt a megye területének 60.9 %-a., A felszabadulás előtt 1944-ig - rövid 9 év alatt - figyelemre méltó változás történt az alacsony kategóriáknál: az 5 kh-n aluli gazdaságok száma a fent emiitett 71.9 %-ról 57.1 &-ra csökkent. Ez a csökkenés csaknem 8 ezer parasztgazdaságot, az 5 kh-n aluli parasztgazdaságoknak több mint lo %-át jelenti. Az adatok vizsgálatai azt mutatják, hogy a megszűnt gazdaságoknnk mintegy fele tönkrement, a másik fele padig a 3o-as évek végén kirakatszerüen végrehajtott úgynevezett kishaszonbérleti parcellázás során kapott földterülettel került magasabb kategóriába. Hogy milyen kicsi volt a parcellázott terület azt mutatja az a fény, hogy az 5o kh-nál nagyobb birtokok aránya az 1935 évi 6o.9 ?o-roí - 9 óv alatt - o,3 fp-kal csökkent. Ez a néhány adat is bizonyltja, hogy a kapitalista viszonyok között a kisüzemek, különösképpen a törpebirtokosok nem képesek, magukat fenntartani. Ez történt megyénkben is a felszabadulás előtt a fentebb emlitott kisparaszti gazdaságok esetében is. Tehát egyrészt amint megállapítjuk ez esetben is bizonyíthatóan a szétaprózódás folyamatát, ugyanakkor megtaláljuk a kapitalista viszonyok közötti koncontárlodá3 folyamatát is, amikor a kapitalizmus vastörvónye szerint h nagyhalak felfalják a kicsiket. Ez időszak vizsgálata alatt példát nem lehet találni arra, hogy az 5o kh-n felüli gazdaságok közül egy is tönkremont volna. De ennek ellenkezőjét ezerszámra lehetett tapasztalni. Az 1945 évi földreform végrehajtásával lényegében felszámoltuk megyénk területén is a nagyarányú kapitalista földbirtokokat. A földreform végrehajtása során 4o ezer parasztcsalád, köztük 511o nincstelen és 12 ezer 5 kh-n aluli részesült juttatásban. Annak ellenére, hogy a felszabadulás óta az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek alakulásával bizonyosfoku föld birtokkoncentráció ment végbe, mégis a megyére jellemző, az erősen szétaprózódott kisparaszti gazdaságok száma. A szocialista szektor térhódi-' ./.