MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1989

8. ő. e. 1989. április 15. (2-202. o.) - 1. Vita az MSZMP XIV. kongresszusáig szóló megyei politikai feladatokról. Javaslat: 91-104

4 sugallta, hogy a régi mederben is mehetnek jobban a dolgok. Eszerint ugyanis a tapasztalható gondok ellenében bízni lehetett az egyes területeken megvalósított gazdasági vagy társadalompolitikai fejlesztések kompenzáló hatásában. Ez a kiegyenlítő hatás elmúlt, sőt egyes fejlesztések sem hoztak minőségi változást, ám a helyzetmegítélés "egyensúlyát" a gondokra rácáfoló eredmény-ellentételezés látszott megteremteni. Ezáltal csak elemeiben, részleteiben kerültek felszínre azok a negatív tendenciák, amelyek megyénkben a ma tapasztalható nehézségekhez, feszültségekhez vezettek: 1. A hatvanas évek agrárgazdasági, ipari munkahelylétesítési, majd idegenforgalmi fejlesztései nyomán - a korábbi elmaradottsághoz képest - eredményesebb lett a megye gazdálkodása. A megyéből való elvándorlás helyett erőteljesebbé - gyakran direkt vezérlésűvé - vált a belső átrétegződés. E folyamat a hetvenes évek második felétől ellentmondásosabb, egyenetlenebb lett. Számos területen nem alakult az igények szerint a termékszerkezet váltása, a termelékenység, a jövedelmezőség. Egyes térségeinkben erőteljes gond az eltartóképesség. A veszteséges termelőszövetkezetek helyzete már a megye egyik gazdasági "sorskérdésévé" vált. Az idegenforgalom "húzóágazat" hasznából eddig a kelleténél kevésbé, fejlesztési teendőiből a szükségesnél jobban részesedik az érintett térség és a megye. 2. A lakossági ellátás, a szociális biztonságot jelentő gondoskodás lehetőségeit a jelentékeny központi elvonások és az újraelosztások egyoldalúságai behatárolták. Ugyanakkor az infrastrukturális fejlesztések körében jelentékeny feszültségek keletkeztek - melyek koncepcionális hiányaival hosszú ideig az egészségügy, a művelődés, a hírközlés területén kellett szembenézni. Ez utóbbi területeken a közelmúltban indultak csak erőteljesebb, átfogóbb léptékű fejlesztések, amelyek enyhítik a feszültségeket, de megvalósításuk - a nehéz gazdasági körülmények közepette - immár jelentékeny lakossági tehervállalást is igényel. 3. A települések közigazgatási szerepváltása a népességmegtartó képességet próbára tette; a hatvanas években elindult megyén belüli demográfiai átrendeződést indokolatlanul is felgyorsította. Tapasztalható, hogy a településkörzetek egyre több gazdasági, iskolakörzeti, egészségügyi és ellátási feszültséget hordoznak. A volt járási központok várossá válása mellett nem valósult meg olyan község-