MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1989

8. ő. e. 1989. április 15. (2-202. o.) - Napirend előtt: A jelölő bizottság, a szavazatszámláló bizottság és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása. Javaslat: 118-119 - A mandátumvizsgáló bizottság jelentése. Szóbeli jelentés: 6

>J\J •"- -> 28 A népfrontnak ma is az egész országot átfogó, tettrekész társadalmi munkásokból álló hálózata várja, hogy értékeinket megőrizve, az idejétmúlt funkcióinkat elhagyva, acsarkodás helyett a nemzeti megújulásban részt vehessen. Ezért egy napot se halogatva, eltökélten lássunk végre munkához; eladósodó, elszegényed nemzetünket, megyénk romló gazdaságának az idevezető állampontokról mit sem tehető és joggal elégedetlen somogyi emberek sorsának jobbra forditása legyen vezérlő eszménk. Berend Ferenc elvtárs Én is a mezőgazdaságból jöttem. Pallér Endre kollégám, barátom a bennünket érintő legfontosabb kérdéseket elmondta, ezért engedjék meg, hogy a 30-as körből, aki ebbe tartozik, akik ott állnak a szélén,és idő kérdése, hogy mikor kerülünk abba a 15-be, vagy a közeljövőben abban a 41-be, ahol azt mondja, hogy nincs tovább, ebben a termelési formában nem vagyunk képesek megélni. Ugy érzem, hogy az 1957-ben meghirdetett agrárpolitika, amely a magyar mezőgazdaságot a világ élvonalába vitte és a 70-es években azzal büszkélkedtünk, hogy a világ legjobban termelő, leghatékonyabban termelő mezőgazdasági üzeme vagyunk, az utóbbi 10-15 évben sikerült a mélypontra vinni. Ebben a meglehetősen kiméletlen elvonó én ugy fogalmaznám gátlástalanul elvonó és időnként visszaadó irányitásban a legelső hősi halottak a gyenge termőhelyen gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek voltak, és ilyen sajnos Somogy is, amelynek több mint 50 százaléka mezőgazdaságban ebbe a kategóriába tartozik. Sajnos ide tartozik a pusztakovácsi termelőszövetkezet is. Ugy érzem, hogy az ujtermelési formákat, amelyek a farmergazdaság visszaállítását, a kistermelés fokozását és segitését célozzák meg, nagyon helyes és mindenekfölött támogatni kell. Ezt az agrárpolitika és a Somogy megyei pártbizottság által kiadott tervezet felkarolja. Azonban szeretnék egyet mindenkinek tudomására hozni, hogy a nagyon gyenge területen, nagyon gyenge árakon, semmilyen forma nem képes arra, hogy eredményesen tudjon gazdálkodni. Szilárd meggyőződésem, hogy Somogy megyében, illetve az ország minden területén továbbra is a leghatékonyabbtermelési forma a nagyüzem. Nem szabad beleszólni semmilyen cimen és módon, azzal, hogy megtermelt javait milyen módon ossza el és milyen formában tudja saját belső érdekeltségét kialakitani. Alapvető probléma és alapvető kérdés amiből se az uj agrárpolitikánk, se a megyei anyag nem szól az az ár- és az agrárolló kérdése. Amennyiben nem azt az árat fogjuk a későbbiek során meghatározni, amelyek a társadalmilag elismert, szükségszerű munkát honorálja, hanem továbbra is egy centrum árral dolgozunk és a különböző támogatási formák segitségével fogjuk életbe tartani, akkor semmilyen uj gazdálkodási forma nem lesz képes előbbre vinni. Azt javaslom, hogy itt a mi a megyében, igaz, hogy az agrárpolitikát nem a Somogy megye fogja a későbbiek során sem behatárolni, de az országos nagy politikát befolyásolni tudjuk és én nagyon szeretném, hogy ha azt hangsúlyoznánk, hogy először is az ár- és az agrárolló kérdését kell helyretenni azért, hogy a mezőgazdasági üzemek továbbra is élni és dolgozni tudjanak. Azt hiszem, hogy ez az, ami legfontosabb kérdés, amiben előbbre tudunk lépni. A többivel Pallér Andrével teljesen egyetértek. Azt hiszem, hogy az arárpolitikát és a településpolitikát nem szabad különválasztani, azok a kis falvakban, ahol én is élek elsorvadtak, elöregedtek. Az 1970-es években meghirdetett falupolitika, amely ha módszerében nem is, de lényegét tekintve ugyanaz, mint a világ által és általunk is mélységesen elitélt román dózepolitika, megtette hatását.