MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1989

8. ő. e. 1989. április 15. (2-202. o.) - 1. Vita az MSZMP XIV. kongresszusáig szóló megyei politikai feladatokról. Javaslat: 91-104 - Állásfoglalás: 155-164

15 A valóságos tájékoztatás helyett - mint mindig akadnak önként jelentkezők, szorgos­kodók, akik jogot formálnak ahhoz, hogy hordják-vigyék az információkat, saját szájizük szerint, magyarázva a történteket, féligazságot hirdetve, mételyezve ez­zel a körvéleményt! /Ez nem használ mozgalmunknak./ Milyen gondolatok fogalmazódtak meg az emiitett PB ülésen, ami nem tartozik a párt­tagságunkra? - Szerintem semilyen! Hogyan akarunk vitába kiérlelt pártegységet, ha az úgymond, a kényelmetlen témákat a szőnyeg alá seperjük a monolitikus egy­ség fenntartása érdekében? Ez ma már nem járható út! Miért tegyük lehetővé, hogy reális információk alapján a párttagság maga alakit­hassa ki véleményét. /Ök ezt igénylik, mi pedig azt mondjuk, óhajtjuk!/ Fel kell hagynunk azzal a szemlélettel és gyakorlattal, ami szerint amiről nem veszünk tudomást, az nem is létezik. Valamennyien tudjuk, hogy ez nem igy van. Hisz éppen a nyilvánosság oszlatja el a kétkedést, előzheti meg a szóbeszédek kialakulását, teremthet alapot az egység kialakításához, serketnhet vitára, erő­sítheti a bizalom légkörét. Ezeket a folyamatokat nem szabad leegyszerűsíteni arra, hogy egyéni sérelmekből fakadnak, főleg nem lehet elintézni azzal, hogy az "személyi villongások" ügye! Én azt gondolom /ill. tapasztalatom/, hogy nagyon is tettenérhető az; hogy itt ré­gi, rossz beidegződések, reflexek húzódnak meg a jelenségek mögött, amin sürgősen változtatni szükséges. Még egy pillanatra visszatérek az emiitett PB ülésen történt felszólalásomra. Nagyon sajnálom, hogy tartalmi mondanivalóm visszhang nélkül maradt a teremben, még a jelenlegi tisztségviselő jelöltek részéről is, pedig egy részük jelen volt az ülésen. Az a követelmény, hogy legyen arca a politikusoknak - jogos igény. Ám ehhez arra van szükség, hogy adott időben világossá tegyük környezetünkben, hogy mit támoga­tunk és mit nem; felvállalom a tévedés kockázatát is! A mostani személyi előkészületeket - e tekintetben példaértékűnek tartom /ami nem korlátozódhat egy aktusra!/. A további feladatok közül kiemelten fontosnak érzem a nyilt, őszinte véleménynyil­vánítás ösztönzését, /a "folyosói" vélemény testületi ülésen való megjelenítését - vele párhuzamosan a tolerancia gyakorlását - a kulturált vitaszellem fokozását, a kritikai, de az önkritikái elemek erősitését, a párt ügyének tényleges szolgá­latát. Tudatában vagyok annak is, hogy az alá és fölérendeltség viszonyai - a függőség, a különböző érdekek, egzisztenciális félelmek - ma még gátakat szabnak e fontos követelménynek megfelelő szintű érvényesülésének. De meggyőződésem, hogy demokra­tizálódó világunkban, a nyilvánosság szélesedésével oldódni fognak ezek a görcsök /mihelyt a többpártrendszer keretei között tevékenykedünk/. A különböző vezetői szintek addig is sokat tehetnének a görcsök oldása érdekében. A felelősségről. Nagy örömmel olvastam a KB. február 10-11-i ülésének beszámoló­jában az alábbiakat. Idézem: "Határozottan szembe kell szállni a történelmünk elmúlt 4 évtizedét igazságtala­nul, egyoldalúan minősitő, azt csupán a hibák, bűnök halmazának, utvesztésnek beállitó felfogásokkal. Az értékekből is erőt meritve a kommunisták emelt fővel vállalhatják a közösen megteremtett vivmányokat. , , ... . A mulasztásokért pedig nem őket terheli a felelősség, hanem azokat a vezetőket, akik politikai rövidlátásuk, szubjektivizmusuk következtében a hibákat, a torzu­lásokat előidézték!"

Next

/
Oldalképek
Tartalom