MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1989

8. ő. e. 1989. április 15. (2-202. o.) - 1. Vita az MSZMP XIV. kongresszusáig szóló megyei politikai feladatokról. Javaslat: 91-104 - Állásfoglalás: 155-164

5 - a pártnak és a kormánynak fő feladata lenne a gazdasági válságból kivezető ut kidolgozása és végrehajtása, ebből részt vállalnánk és támogatnánk, de a nap, mint nap tapasztalható kapkodással nem tudunk azonosulni, - nagyon helytelenítjük azt a gyakorlatot, hogy egyes vállalati vezetők "milliókhoz jutnak nyereség és prémium cimén, a munkásoknak pedig alig jut valami, - az a véleményünk, hogy az MSZMP-nek jelenleg nincs megfelelő sem rövid, sem hosszutávu belpolitikai porogramja, - az országos pártértekezlet után a PB magára hagyta az alapszervezeteket, pedig a felülről jövő információkra nagy szükségünk lenne, - véleményünk szerint szükség lenne országos pártértekezlet, vagy rendkivüli kongresszus összehívására, - nagy jelentőségű, vagy fontos feladat esetén szükséges a lakóterületen is dolgozni, de a munkahelyekről nem szabad a pártnak kivonulni, mert ezzel sok becsületes tagot elvesztenénk. Külpolitikai vonatkozású megjegyzésünk: - túlzottnak tartjuk a "nyugati" orientálás és a "kelettől" távolodás mértékét, mivel a megoldást nem szabad csak a nyugattól várni, - a NATO erőpoziciós megnyilatkozásaival szemben a Varsói Szerződés egyoldalú csökkentésével csak bizonyos határig értünk egyet. A XIV. kongresszusig terjedő időszakra megfogalmazott feladatokkal, valamint a KB-nak tett ajánlásokkal egyetértek. RICHTER SÁNDORNÉ SMPI. munkatársa Oktatásügyünk sajátos gondját megyénk aprófalvas településszerkezetéből és az eltérő természeti adottságokból fakadó fejlődési differenciák képezik. Településeink 35-40 százalékában nincs óvoda és általános iskola. Ugyanakkor országos viszonylatban is az elsők közé tartozunk a kislétszámu óvodák és az osztatlan kisiskolák számát tekintve, és számuk még az oktatási törvény és a helyi lehetőségek által biztosított feltételek függvényében szaporodni fog. A települések közötti fejlődési differencia viszont nagyban befolyásolja az intézmények fejlesztését, költségvetését, működési szinvonalat. Az intézmények ugyan alapvető taneszközökkel ellátottak, az egy tanulócsoportra jutó kiadás 9,5 százalékkal meghaladja az országos átlagot. Ugyanakkor az intézménytípusok között nő a különbség, és egy településen belül is nagy eltéréseket mutatnak az egy tanulócsoportra forditott összegek. Ezek a különbségek sajnos nem fognak csökkenni, mivel Magyarországon nem normativák határozzák meg az intézmények működési feltételeit, hanem egy többlépcsőben lefolytatott alku eredménye. Az alku kimenetele pedig attól függ, hogy: - a résztvevők milyen szemléletet és erőt képviselnek, - a fenntartó tanácsok anyagi kondiciója milyen, a helyi termelőszövetkezetek mennyire életképesek; - a költségvetésben nagy hányadot képviselő oktatási kiadások a költségvetés általános csökkentése folytán milyen mérvű csorbitást szenvednek. így: - magas a bejáró tanulók aránya, ami neheziti az optimális napirend, órarend kialakítását, a gazdaságos munkamegosztás megvalósítását.