MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1989

8. ő. e. 1989. április 15. (2-202. o.) - 1. Vita az MSZMP XIV. kongresszusáig szóló megyei politikai feladatokról. Javaslat: 91-104 - Állásfoglalás: 155-164

2 A kooptálást csak igen szűk körben tartom alkalmazhatónak a delegálás és a közvetlen választás mellett. Javaslom, hogy a pártértekezlet állásfoglalása tartalmazza a káderhatásköri lista megszüntetését oly mértékben, hogy azt kizárólag csak párttisztségekre tartsa fenn a jövőben azzal a további megszorítással, hogy a választott párttisztségekre se vonatkozzon. Az alsóbb szintű pártbizottságok önállósága jobban érvényesül, ha a választott tisztségviselőt nem kell a felsőbb pártszervnek előzetesen jóváhagynia. Szükségesnek tartom megváltoztatni azt a nálunk is követett gyakorlatot, hogy a párt apparátusában dolgozók köréből vagy függetlenített pártmunkások köréből kerüljenek ki a város gazdasági intézményi vezetői. Ezt személyektől elvonatkoztatva mondom. Ezt a gyakorlatot a párttagság, de a helyi közvélemény is helyteleniti. A vezetővé választás, vagy kinevezés elsődleges szempontja a szakmai alkalmasság, a vezetői rátermettség és fontos, de nem élvezhet elsőbbséget a politikai megbízhatóság. Egyetértek azzal a gondolattal, hogy szükséges átcsoportosítani erőinket a munkahelyekről a lakóterületekre, ugyanis a választások ott dőlnek el. Ez nem történhet mechanikusan a munkahelyi alapszervezetek megszüntetésével és ezzel párhuzamosan a területi alapszervezetek felduzzasztásával. A jelenlegi területi alapszervezetek - a régi berögződések miatt - nem alkalmasak, hogy a megújuló politikának szervezeti kereteket biztosítsanak. Miben látom a megoldást? Olyan önszerveződő pártcsoportok létrejöttében, melyek szakitanak a taggyűlés centrikussággal és a hozzá kapcsolódó kötelező napirendi pontokkal, nem ragaszkodnak a kéthavonkénti taggyűlés tartásához, hanem az adott helyzethez igazodva tartják összejövetelüket és alakitják ki álláspontjukat az őket és környezetüket érintő politikai társadalmi kérdésekben. A meglévő párthelyiségeket klubszerűén hasznosítják. Ezek a lakóterületi pártcsoportok szorosabb kapcsolatot tartanának fenn a többi területi alapszervezettel, csoporttal, mind pedig a szerveződő pártok helyi egységeivel. Tehát rugalmas politizálást tartok szükségesnek. Adott esetben a párttagság eldönthesse hol tudja hatékonyabban képviselni a pártot a taggyülésen-e, vagy pedig az azzal egyidőben tartott lakossági fórumon. Javaslom a pártértekezlet állásfoglalásában mondja ki: párttaggyülést csak munkaidőn kivül lehet tartani. Ez a kialakuló többpártrendszer viszonyai között különösen indokolt. Munkaidőben dolgozzunk, mozgalmi munkát pedig azon kivül végezzük. Az is megfontolandó, hogy amennyiben pártoktatás, illetve a testületi ülések időpontja nem tehető munkaidőn kivülre, - mivel erre az időre munkabér nem jár - a párt fizessen a tagnak átlagkeresetének megfelelő összeget. A jelenlegi szűkös anyagi lehetőségeket ismerve az előző megoldás a jobb. A jelenlegi helyzetben a párton belüli politizálás tág lehetőséget nyújt a platformoknak. Helyesnek tartom, hogy a kisebbségi vélemény a döntést követően is képviselhető a párton belül - a többségi határozat végrehajtását nem érintve - ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a központi párttestületekben kisebbségi vélemény adott testületben pl. Somogyban a többségi. Mi a helyzet ez esetben a demokratikus centralizmussal? Nem tudom.