MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.)

V 48 társadalomra fokozottan veszélyes kategóriánál ki kell emelni egyik legsúlyosabb fajtát, a rablásokat. Sajnos ebben a ciklusban a rablások száma megyénkben is megduplázódott és az elmúlt évben már 48 ilyen súlyos bűncselekmény valósult meg. Az elkövetésnél az előre kdterveltség ritkábban fordul elő, többségében az alkalomszerűség állapitható meg és főként az esti órákban közterűleteken követik el ezeket a cselekményeket, nem egy esetben csoportosan. Tetteseink a fiatalabb korosztályból, többségűkben a cigónyszármazasu személyekből kerülnek ki. Ennél a bűncselekmény-fajtánál évek óta 90 % felett van a felderitési eredményességünk. Az erőszakos cselekmények körében magas még a szándékos testi sértések, erőszakos közösülések és a garázdaságok aránya. A legsúlyosabb bűncselekményfajta az emberölés. 8-lo fordul elő évente, többségében családi konfliktusok vagy szórakozóhelyi veszekedések és verekedések következményeként. Előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölést ritkán valósitanak meg a megyében. Tisztelt Pártértekezlet! A megyében ismertté vált bűnelkövetők fele büntetett előéletű és 15-20 % között mozog a visszaesők aránya. Én az elkövetői körből két társadalmi szempontból is fontos kategóriát szeretnék kiemelni. Az egyik a fiatalkori bűnözés. Sajnos azt lehet megállapítani, hogy amig az 1970-es évek második felében megyénkben a fiatalkori elkövetők aránya az országos átlag alatt volt, addig ebben a ciklusban itt is felzárkóztunk az országos átlaghoz, s ma már az összes bűnelkövető 11,5 %-a fiatalkorú. Abszolút számokban kifejezve, az 1980, évi 244 fiatalkorúval szemben 1984-ben 339 fő követett el bűncselekményt. Ez jelzi azt, hogy elég magas a veszélyeztetett környezetben élők száma, de egyes területeken a kiegyensúlyozott családi körben élőknél is nő az alkoholizálás és nem egy esetben a kábitószerpótló anyagok használata. A másik ilyen problémakör a cigány bűnelkövetők kedvezőtlen alakulása. Az elmúlt években az állami szervek részéről tett intézkedések kedvező irányba fejlesztették tovább a cigánylakosság lakás- és életkörülményeit. Ugyanakkor beilleszkedésük, a folyamatos munkavégzés, a társadalmi együttélés szabályainak betartása terén való fejlődés messze elmarad a kivánt mértéktől. Azt lehet megállapítani, hogy 1980-ban 273 fő, 1984-ben már 460 fő cigányelkövető vált ismertté. Ez 68 &-os növekedést mutat, ami igen magasnak tekintendő. Ezen belül is külön figyelmeztető, hogy ebben az időszakban 37 főről 82-re emelkedett a cigány fiatalkorú bűnelkövetők száma, ami jelzi azt, hogy igen erőteljes a bűnözői utánpótlás ezen a területen. A jelzett gondok egyértelműen vetik fel azt a társadalmi igényt, hogy további erőfeszitéseket kell tenni a cigánylakosság gyermekeinek iskoláztatására, hogy minél többen fejezzék be az általános iskolát, hiszen ez elsődleges jelentőségű, hogy életmódjukban, körülményeikben változás következzék be. A nevelés, a társadalmi orientáció mellett adminisztratív eszközöket is jobban kell alkalmazni munkába állitásra.