MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985
7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 121-136 - Beszámoló: 236-296
fel a kiterjedt muzeológiai munka. A hagyományosan eredményes régészet és néprajz mellett jelentékenyebbé vált a művészet- és a technikatörténet. A társadalomtudományi kutatásokban a korábbinál intenzívebb volt a jelen problémáinak történeti vizsgálata, mely több témában kapcsolódott az országos kutatási főirányhoz. Ebből a munkából részt vállalt a tanítóképző főiskola is. Megkezdődtek az idegenforgalmi és a környezetvédelmi kutatások. Az ipari területen változatlanul kevés kutató dolgozott. lobban bevonták a kutatókat a döntések előkészítésébe, a politikai dokumentumok feldolgozásába. Fokozódott a találmányok, elfogadott szabadalmak hasznosítása a gazdaságban, főként az élelmiszeriparban. Szorosabbá vált a kapcsolat a Pécsi Akadémiai Bizottsággal; kedvezően hatott a megye szellemi életére a Somogyi Baráti Kör. A kaposvári MTESZ-székház megnyitása lehetővé tette a műszaki-fejlesztési fórumok szervezését. A ícözm űve/ődés fe/téte/rendszere mérsékelten, a tartalmi tevékenység dinamikusabban fejlődött. A szolgáltatás bővülése, a művelődési mozgalmak színvonalának emelkedése azonban a kulturális szempontból hátrányos rétegek — a kistelepüléseken, a megyeszékhely lakótelepein, peremterületein élők, az ingázó dolgozók — körében helyenként a szükségesnél csekélyebb eredményt hozott, másutt tovább nőtt az elmaradás. A megyei bázisintézmények, a községekben, a falvakban pedig a művelődésiotthon- és könyvtárhálózat létesítményeinek feltételei nem fejlődtek kellőképpen. A tárgyi-technikai felszereltség, a működési költségek alakulása elsősorban a megyei és egyes városi intézményekben javult. Sokrétűbb.a szervezeti felépítés. Főleg a közgyűjteményekben és a művészeti intézményekben nőtt a szakemberek száma. A művelődési otthonokban, a községi könyvtárakban nagy a képesítésnélküliek aránya. A fluktuáció alig csökkent; nem volt elég differenciált az anyagi ösztönzés, megbecsülés. Nagyok a színvonalkülönbségek a művelődési otthonok tevékenységében. Nincs megyei művelődési központ Kaposváron, csupán szervezeti feltételei alakultak ki. Ez gátolta a hagyományőrzésben, módszertani gondozásban megjelenő értékeinek elterjesztését. Eredményesebben végezte továbbképző, szervező munkáját. A termelési kultúrához, a politikai-közéleti fórumokhoz kötődő elemekkel együtt a tartalmi kibontakozás biztató jele volt a különböző művelődési körök, egyesületek létrejötte. Az amatőr művészeti közösségek számának apadása lelassult, bár több fontos együttes fenntartási gondokkal küzd. Szélesedett tevékenységük köre, erősödött a csoportok közösségi jellege, emelkedett munkájuk színvonala. Ezt igazolták a hagyományos művészeti szemlék mellett a regionális és az országos rendezvények, nemegyszer kórusaink, színpadaink, táncegyütteseink, hagyományőrzőink, bábosaink, amatőr fotósaink és filmeseink külföldi sikerei. Gazdagodott az intézmények programkínálata. A tartalmas szórakozás iránti igényeket azonban nem sikerült kielégíteni. Elsősorban ott léptek előre, ahol az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket is jobban kamatoztatták. A /c/ubmozga/omban a korábbi számszerű fejlődéssel szemben nagyobb hangsúlyt kapott a tartalmi kibontakozás. Csaknem hatvan honismereti szakkörünk gyűjtőtevékenysége, szülőföldszeretete megérdemelt országos elismerésben részesült. Országos élvonalba tartozó arányt jelez, hogy a megye lakosságának közel egynegyede könyvtárba iratkozott olvasó. Bővült a könyvtári szolgálta31