MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985
7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 121-136 - Beszámoló: 236-296
mel lehet fékentartani. Felerősödtek a pacifista nézetek is. A békés egymás mellett élés jelentőségének felismerését a napi események mellett fokozta a turizmus, a kishatármenti együttműködés, a nemzetiségiek külföldi rokonkapcsolatainak hatása is. Tapasztalhatók pesszimista, nacionalista, kozmopolita megközelítések, amelyeket a támadó burzsoá propaganda szít. Élénken foglalkoztatták az embereket a szocialista országokban folyó építőmunka eredményei, sajátosságai, tanulságai. A kapitalizmusról alkotott kép tárgyilagosabbá vált, ám sok vonatkozásban - egyoldalúan — csak a legfejlettebb tőkés országokra épült. Modern anyagi-technikai színvonaluk elismerést, a rossz közbiztonság, a munkanélküliség, a szociálpolitika jellege elutasítást váltott ki. A harmadik világ megítélésében sok a bizonytalanság. A közgondolkodás középpontjában a gazdaságpolitikai, a közgazdasági és a műszaki-technikai kérdések álltak. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok szükségességét indokoltnak látták az emberek, alapvető érdekünknek tartva a szocialista országok gazdasági integrációjának továbbfejlesztését. Sürgették a KGST-együttműködésben rejlő tartalékok feltárását és kihasználását, a nehézségek megoldását. Tisztábban látja a közvélemény azokat az okokat, amelyek a mai gazdasági körülményekhez vezettek. A gazdasági növekedés ütemének mérséklése, a fogyasztás és a felhalmozás arányának módosulása aggodalmat is keltett. Az alacsony beruházási szint miatt féltik versenyképességünket; sürgetik a helyi tartalékok feltárását az iparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásban és a településfejlesztésben. A mezőgazdaság teljesítményét általában elismeréssel fogadták, igénylik a jobb minőségű, olcsóbb anyagi-technikai eszközökkel való ellátást. Érthetetlennek tartották az alacsony felvásárlási és a magas fogyasztói árakat; bírálták a közvetítő kereskedelem tevékenységét. Közvéleményünk érzékenyen reagált az új vállalkozási formákra. A kezdeti szélsőséges véleményeket reálisabb megítélés váltotta fel. Bírálták a munka nélküli jövedelemszerzést, a visszaéléseket, e lehetőségek bővülését, az ellenőrzés gyengeségeit. Szóvá tették, hogy ami a vgmk-ban megvalósul, azt miért nem lehet elérni főmunkaidőben. A legtöbb vitát az életszínvonal alakulása váltotta ki. Mind többen érezték meg az áremelés életszínvonalat mérséklő hatását. Gyengült a pályakezdők, a nyugdíjasok, a kis jövedelműek és a nagycsaládosok tűrőképessége. Az életmódot, az életszínvonalat meghatározó minőségi elemeket: a létbiztonságot, a teljes foglalkoztatottságot, az egészségügyi ellátást, a szociálpolitikai intézményrendszert sokan - főleg a fiatalok - magától értetődőnek tartják. A társadalmi élet, a politikai rendszer tökéletesítésével kapcsolatos elgondolásokról elismeréssel szóltak. Az őszinte helyzetértékelések bizalmat keltettek; a politikai realizmus tovább növelte a párt tekintélyét. Bírálta a közvélemény a közélet normáinak megsértését, az ahhoz méltatlan magatartást, a munkafegyelem lazaságait. Elvárta a nézetek és a tettek összhangját, kifogásolta a felszínességet, a kétarcúságot. A párttagság körében megfogalmazták a pártélet megújulásának, a gyorsabb — főként belpolitikai - tájékoztatásnak, a pártfegyelem további erősítésének igényét, a párthatározatok melletti egyértelműbb kiállást. A fizikai dolgozók nehezményezték az esélyegyenlőtlenséget, elítélték a protekcionizmust, Helytelenítet26