MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 121-136 - Beszámoló: 236-296

ajSS kólák jelentős részének bővítése tornateremmel, étkezővel, szakköri helyiségekkel. ütemesen halad a kaposvári megyei kórház műtéti tömbjének építése. Rövidesen befejeződik a mosdósi gyógyintézet bővítése, korszerűsítése. Elkészült a barcsi rendelőintézet új szárnya. Megépült több egészségház, javult a körzeti orvosi rendelők felszereltsége és műszerezettsége. Nőíf a vezetékes ivóvízzel ellátott és a közcsatornába bekapcsolt lakások és intézmények száma. A közegészségügyileg veszélyeztetett falvak ivóvízellátása a tervezettnél gyorsabban haladt. Megoldottuk a palackos vízellátás szállítási gondjait. Fejlesztettük a városok vízellátását. Az intézkedések ellenére gondot okoz Kaposvár biztonságos vízellátása, a tervezett tározók megépítése és a hálózat rekonstrukciójának elhúzódása. A balatoni szennyvíztisztítási és -elvezetési program megvalósítása a tervezettnél gyorsabb ütemű. Életsiínvona!, életkörülmények A kiemelt társadalompolitikai célok sikeres megvalósítása nyomán javultak az életkörülmények, s ez jelentős hatással volt az életszínvonal alakulására. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása emelkedett. A reálbérek csökkentek. A kisebb keresetű és jövedelmű rétegek megélhetése nehezebbé vált. Az átlagbérek és átlagkeresetek 26-30 százalékkal emelkedtek, de továbbra is jelentékeny mértékben elmaradnak az országos átlagtól. A keresetek ágazatonként és vállalatonként eltérőek. Dinamikusabban növelték dolgozóik keresetét az eredményesebben gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek, általában a kísérleti bérszabályozásban részt vevő egységek, valamint az export növelésével járó bérpreferenciában részesülő üzemek. A központi intézkedések enyhítették az egyes ágazatok közötti bérfeszültséget. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak jövedelme egyes ipari és építőipari vállalatoknál a tényleges teljesítménynél nagyobb mértékben nőtt. A kisvállalkozásban részt vevőké jelentősen meghaladta a legjobb átlagot is. Meggyorsult a jövedelmek differenciálódása, s ez a korábbinál élesebb politikai visszhangot váltott ki. A bérszabályozás rendszere nem ösztönzött eléggé a hatékonyabb, fegyelmezettebb munkára. A lakosság pénzbevételein belül csaknem másfélszeresére növekedtek a társadalmi juttatások. Ez fontos szerepet játszott a jövedelmek reálértékének alakulásában. A szociálpolitikai intézkedések nyomán nőtt a nyugdíjra, a táppénzre és a családi pótlékra kifizetett összeg. A népesség korösszetétele, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők nagy száma miatt a helyzet roszszabb az országos átlagnál. Jelentékenyen emelkedett a legjobban rászorulóknak adott szociális segély. A lakosság egyes csoportjainál a munkából származó jövedelmek és a társadalmi juttatások növekedése nem ellensúlyozta a fogyasztói árak és a szolgáltatói díjak emelését. Nehezebbé vált a több gyermekes családok, a pályakezdő fiatalok, valamint a csak alacsony bérből és nyugdíjból élők helyzete. Életszínvonal-politikai céljaink megvalósítását elősegítette a kereskedelem javuló munkája. Az áruellátás nagyrészt igazodott a lakosság igényeiéi