MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1980

6. ő. e. 1980. március 8-9. (2-301. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 6-19 - Beszámoló: 158-215

fontosabb feladatokra. Fórumot teremtettek a választóknak, és fokozták az együttműködést a társadalmi, gazdasági szervekkel. A döntések előkészítésében és meghatározásában jobban érvényesült a testületek szerepe. Fékezte azonban a demokrácia kibontakozását, hogy a határozatok előkészítésénél esetenként a megengedettnél nagyobb volt az apparátus befolyása. A végrehajtás testületi ellenőrzésében sok még a formalitás. Javult a tanácsi bizottságok véleményező, javaslattevő tevékenysége. Gyakran készítettek elő tanácsülési előterjesztéseket, összehangoló, a határozatok végrehajtását és a szakigazgatási szerveket ellenőrző munkájuk azonban nem volt elég hatékony. Főként a községi tanácsi bizottságok önállósága, kezdeményezőkészsége nem érvényesült kellően. A községi tanácstagi csoportok nagyobb része jól működött, megfelelően képviselték a társközségek érdekeit. A tanácstagok többsége felelősséggel vett részt a testületi munkában, rendszeres kapcsolatot tartott választóival. A hosszabb ciklus és más okok miatt csökkent a tanácstagok egy részének aktivitása. A megyei tanácstagok tovább mélyítették kapcsolatukat az őket megválasztó helyi tanáccsal. A tanácsok önállósága a szervezeti, működési természetű feladatokban erősödött inkább. A gazdálkodásban nem domborodott ki kellően önkormányzati jellegük. Ennek gazdasági alapjai is nagyrészt hiányoztak. A lakosság igényeinek növekedése miatt ez gyakran okozott feszültséget. A tanácsi önállóságot korlátozza a túlzott, alacsonyabb szintű központi jogi szabályozás is. A megye közigazgatási szervezete tovább korszerűsödött. A településfejlesztés eredményeként kettővel növekedett a megye városainak száma. A megszüntetett barcsi járás községei város környéki szervezeti formában Barcshoz tartoznak. A szervezeti összevonás lehetővé tette a szakigazgatási feladatok jobb ellátását. A tanácsok hatósági munkája tartalmilag javult, törvényes, megfelel a jogpolitikai követelményeknek. Az állampolgárok ügyeinek zömét a helyi tanácsok intézik. A döntések megalapozottságát mutatja, hogy az ügyek kevés kivétellel első fokon befejeződtek. Valamelyest ritkultak a bürokratikus vonások, de még előfordul formális, sablonos ügyintézés. Helyileg megvalósítható egyszerűsítést kezdeményeztek az igazgatási munkában. Módszeresebben irányították a tanácsi végrehajtó bizottságok a személyzeti munkát, egyes községekben azonban ez még nem elfogadható. Javult a tanácsi dolgozók szakmai és politikai végzettsége, egyes munkakörök kivételével csökkent a fluktuáció. A káderutánpótlás tervszerűbbé vált, de a községi tisztségviselőknél és az apparátusokban ez még nem hozott kellő eredményt. A megyei pártbizottság figyelemmel kísérte az országgyűlési képviselők munkáját. A képviselőcsoport működése rendszeres és tartalmas volt. A képviselők teljesítették beszámolási kötelezettségüket, választókerületi kapcsolataikat állandóan fejlesztették. Aktívan vettek részt a törvényalkotásban, a bizottságok tevékenységében. A bűnüldöző és az igazságügyi szervek fokozott gondot fordítottak a jogpolitikai elvek, a jogszabályok politikai, társadalmi és gazdasági céljainak elérésére. Elősegítették a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek összhangjának megteremtését, a törvénysértések megelőzését, a társadalmi tulajdort védelmét. Érvényesül a szocialista törvényesség. A közrend, a közbiztonság 19