MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1980

6. ő. e. 1980. március 8-9. (2-301. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 6-19

70 használhatóságát, ez azonban ismét komoly problémát vet fel az infrastruktúra hiánya nélkül. Itt fölhivnám a figyelmet, hogy ne csak a kiemelt településekre és a Balaton-partra gonddjunk. Ugyancsak a 11. oldalon szerepel a szennyviztisztitás, szennyvízelvezetés gondja. Ugyanis: a legtöbb helyen ma már a tanács nem engedi meg, hogy az utcai árkokba vezessék a szennyvizet. Nem mindenütt épitenek azonban a házakhoz megfelelő emésztő rendszereket, hanem tudok olyan helyekről, ahol egyszerűen a régebben használt ásott kutakba vezetik a szennyvizet, ezzel tulajdonképpen fertőzve a talajvizet is. A 17. oldalon szerepel a környzeti kultúra fejlődéséről szóló megállapitás ós ez tulajdonképpen kapcsolódik az előbb emiitett szennyviz elvezetéshez is. Örvendetes a parkerdők létesítése. De a faluvégek gyakran szemétlerakatnak tekinthetők. Ezt helyi lapunk nagyon sokszor szóvá tette. De elég Kaposváron sétálnunk és tisztán a szól erősségétől függ, hogy vajon finom por, vagy ilyen-olyan eldobált hulladék csapódik-e a sétálók arcába. Hol van már a virágos Kaposvár, amilyennek még ón 1955-ben, még amikor ide jöttem dolgozni, megismerten Kaposvárt. Pedig a környezet rendje, tisztasága, hatalmas nevelő hatást is jelent. Aki gyermekkorától rendetlen környezetben nő fel és azt szokja meg, az felnőtt korában sem tud maga körül rendet teremteni, nem is lesz ilyen igénye. önök közül sokan jártak Moszkvában és Leningrádban, de sorolhatnám a többi szovjet városokat. Az ottani városoknak a tisztasága arra készteti még azokat is, akik itthon olyan természetesen dobják el a csikket, cigarettás dobozokat stb, ott azt a környezet rendje, tisztasága arra készteti, hogy ne sajnálják azt a 3-4 lépést, azokhoz a szeméttartókhoz - amikre pedig emlékezetem szerint nincs is ráirva, hogy "Köszönöm, hogy észrevett!". Tisztelt Pártértekezlet ! Engedjék meg, hogy a párt fegyveres testületéről, a munkásőrségről szóljak egy-két szót. Engedjék meg, hogy itt ne arról beszéljek elsősorban, amit a munkásőrséggel kapcsolatban pártalapszervezeteink vezetőségválasztó taggyűléseiktől kezdve a közbülső majd város, járási pártértekezletek és maga az itt előttem lévő beszándLó is tartalnaz, hogy tudniillik a pártbizottságok, végrehajtó bizottságok értékelése szerint a munkásőrség a rábizott feladatokat - mind a kiképzési, mind egyéb feladatokat - tökéletesen teljesítette. Inkább arról, hogy mit is jelent a testület tagjának lenni egyrészt az egyén részére, másrészt ebből származóan az őt körülvevő szűkebb vagy tágabb közösség részére. Mondanivalómat a munkásőr eskü egyegy mondatával is szeretném illusztrálni: "A munkásőri szolgálat tulajdonképpen tanit és nevel." És ahogy már az ilyen tevékenységnél szokás, nemcsak azok tanulnak, akiket tanitanak és nevelnek, hanem ez természetesen visszahat a hivatásos vagy társadalmi munkásőr parancsnoki karra.