MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1980

6. ő. e. 1980. március 8-9. (2-301. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 6-19 - Beszámoló: 158-215

Bővültek az iskolák kapcsolatai az üzemekkel, a családokkal, a közmű­velődési intézményekkel. Az időnként érezhető kedvezőtlen társadalmi hatások megszüntetéséért, ellensúlyozásáért a szülők, az ifjúsági mozgalom és az is­kola nem lépett föl összehangoltan. Fontosságának megfelelő helyet kapott a tehetséges munkás-paraszt tanulók pedagógiai segítése, továbbtanulásuk akadályainak fokozatos leküzdése. Az új nevelési-oktatási dokumentumokat tervszerűen vezették be. Gyakorlati alkalmazásuk első évének tapasztalatai biztatóak. Megyénk két főiskoláján színvonalas oktató-nevelő munka folyik. A szak­emberképzés kielégíti az igényeket. A végzett hallgatók megállják helyüket az életben. Többségük magáénak vallja a marxizmus—leninizmust. Szakmai fejlő­désükben fontos szerepe van a tudományos diákköri munkának. Nagy részük aktívan vesz részt a sport- és kulturális életben is. A tervszerű és folyamatos fejlesztés elsősorban a mezőgazdasági főiskolát jellemzi. A tanítóképző fő­iskola fejlesztése — a hallgatók számának növekedése miatt — a közeljövő sürgető feladata. A főiskolák szellemi teljesítőképessége még nagyobb lendí­tője lehet megyénk kulturális életének. Fejlődött Somogy közművelődése, kedvezően változott kulturális, szellemi arculata. Különösen figyelemreméltóak az olvasómozgalom, az amatőr művé­szeti tevékenység, a színházkultúra, a képzőművészeti élet és a helytörténet­írás eredményei. A műveltség terjesztésében mind nagyobb szerepe van a szo­cialista brigádmozgalomnak. Szélesebb körben is megértették, hogy a szín­vonalas kulturális munka egyre nélkülözhetetlenebb feltétele gazdasági előre­haladásunknak. Gyarapodott az intézményhálózat. Felépült a siófoki művelődési központ és könyvtár, valamint a kaposvári ifjúsági ház. Korszerűsítettek egyes intéz­ményeket. A múzeum új létesítményekkel gazdagodott (Rippl-Rónai Emlékmú­zeum, Szántódpuszta, Szenna, Zichy Múzeum, Kúnffy-képtár, Berzsenyi Emlék­múzeum stb.). Javult a létszám helyzet, az intézmények közötti együttműködés, megkez­dődött a közoktatás és a közművelődés szervesebb egymásra építése. Haté­konyabb lett az intézmények közművelődési munkája. Emelkedett a nyári — elsősorban a balatoni — kulturális program színvonala. Folytatódott a me­gye népművészeti örökségének feltárása és ápolása. A TIT, az MTESZ és más egyesületek hozzájárultak a párt közművelődési céljainak eléréséhez. A kulturális élet fejlődése, az egyes területeken tapasztalható fellendülés azonban feszültségekkel, ellentmondásokkal járt együtt. A tartalmi és a tárgyi fejlesztés kérdéseiben nem alakult ki megfelelő cselekvési egység. A körzeti központok nem fordítottak kellő figyelmet a társtelepülések és az apró falvak közművelődésének megszervezésére. A cigánylakosság műveltségének emelé­sére összpontosított erőfeszítés nem hozta meg a kívánt eredményt. Hiányos a városok új lakótelepeinek kulturális ellátása. Gondot okoz, hogy az intéz­ményfejlesztés üteme és mértéke elmaradt a szükséglettől, nem terjedt el eléggé a közös létesítés és fenntartás gyakorlata. A különböző közművelődési rendezvényekre esetenként a formalizmus nyomta rá bélyegét, a kulturális ajánlatok nem voltak mindig vonzóak, életközeliek. A közművelődési propa­ganda is sok kívánnivalót hagyott maga után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom