MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1980

6. ő. e. 1980. március 8-9. (2-301. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 6-19 - Beszámoló: 158-215

seink ellenére csökkent. A tájékoztatásban nagy szerepe van a 65 000 pél­dányszámban megjelenő Somogyi Néplapnak. Feladatát jól látta el. Fontos közvéleményformáló tényező és hatalmi eszköz. Hitelesen tudósított a megye életének minden területéről. Eredményesen töltötte be szerepét a párthatáro­zatok ismertetésében, megértetésében, elfogadtatásában s a végrehajtásukra való mozgósításban. Fejlődésünk, sikereink bemutatása mellett bátran és kö­vetkezetesen bírálta a hibákat, a munka fogyatékosságait. írásaival hozzá­járult a közvélemény formálásához, a szocialista demokrácia elmélyítéséhez. A tizenhárom üzemi lap és az üzemi híradók többsége, valamint sok más kiad­vány (38 kiadvány 105 ezer példányban) is segített a tájékoztatásban. Egyes híradók színvonala azonban alacsony, megjelenése rendszertelen. Az információ a pártmunka szerves része lett. Hitelesebben tükrözte az alapszervezetek életét, a közvélemény alakulását, pontosabban közvetítette a lakosságot foglalkoztató kérdéseket, s hasznosabban járult hozzá a testü­letek politikai döntéseinek előkészítéséhez. Javult a tájékoztatás helyi hasz­nosítása. A jelzések nyomán a párt-, az állami és a gazdasági szervek több gyors intézkedést tettek (pl. ellátási gondok, alkatrészhiány, autóbuszmenet­rend megváltoztatása, vagonhiány stb.). Egyre kevesebb az olyan pártszerve­zet, ahol az információt a felsőbb szervnek szóló jelzésként kezelik csupán. Egyes helyeken azonban még pontatlanok az információs jelentések. Közoktatás, közművelődés A megye gazdaságában és társadalmában végbement változásokkal együtt fejlődött Somogy kulturális, tudományos és művészeti élete. Az ered­mények megteremtették a magasabb színvonalú kulturális nevelőmunka fel­tételeit. A párt művelődéspolitikai irányelvei beváltak a gyakorlatban. Ezt iga­zolják a kulturális, tudományos élet fejlődésének legfontosabb jellemzői. Meg­élénkült a szellemi élet, s az alkotó munkához biztosított jó politikai légkörben aktivizálódott az értelmiség. Munkájával gyarapította szellemi értékeinket. A közoktatás és a közművelődés fejlesztésére hosszú távú programot dol­gozott ki a megyei pártbizottság. Az oktatáspolitika megvalósításában az ered­mények dominálnak. Javult a közfelfogás, az iskolák jobban igazodtak a tár­sadalom igényeihez. Folytatódott az alsó fokú nevelő-oktató intézmények fej­lesztése. 1500-zal több óvodai hely létesült a tervezettnél. Ezáltal az óvodás­korúaknak már 86 százaléka járhat óvodába. Az óvónők számának növeke­dése elmarad a szükségletektől. Meglehetősen nagy a képesítésnélküliek ará­nya. Általánossá vált az óvodai nevelési terv alkalmazása. Az iskolára való előkészítés segített a tankötelezettségi törvény végrehajtásában. Az iparosodás, az urbanizáció gyorsulása, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek koncentrálása, a településhálózat-fejlesztési tervek teljesítése a korábbinál jobban kedvezett az általános iskolai hálózat fejlődésének. Jelen­leg a tanulók 92,7 százaléka tanul osztott osztályokban, a felső tagozatos diákok 99,2 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban. Az alsó fokú intézményhálózat korszerűsítése megkövetelte az elavult tantermek kiváltását, illetve a kis iskolák megszüntetésével kieső tantermek 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom