MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1980

6. ő. e. 1980. március 8-9. (2-301. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 6-19 - Beszámoló: 158-215

A2Á tisztultabban mutatkozik meg a közgondolkodásban. Kedvezően változott az ifjúság hazafias érzülete, s becsülettel teljesíti honvédelmi kötelezettségét. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkat elvi alapokon nyugvónak, gyümölcsözőnek, fejlődésünk szempontjából nélkülözhetetlennek, együttműködésünket a többi szocialista országgal szükségesnek tartja megyénk társadalma. Emellett tapasztalható a nemzeti érdekek túlhangsúlyozása, a nemzeti és a nemzetközi sajátosságok szembeállítása is. A történelmi szemlélet fogyatékosságai, az információhiány és a nemzetiségi politika helyenkénti torzulása miatt — egyes rétegekben, főként az értelmiségiek között — nacionalista megnyilvánulásokkal is találkozunk. Kevésbé látják a nacionalizmust úgy, mint az ellenünk irányuló fellazítási politika egyik elemét. A nemzetközi élet iránt állandóan élénk az érdeklődés. Közvéleményünk a nemzetközi helyzetet a korábbinál sokoldalúbban ítéli meg, s a legfontosabb kérdésekben egységesebb lett. Elismeréssel nyilatkoznak a szocialista világrendszernek, mindenekelőtt a Szovjetuniónak a békés egymás mellett élésért, az enyhülésért, a társadalmi haladásért tett erőfeszítéseiről. A béke megőrzése iránti felelősség közgondolkodásunk jellemzőjévé vált. A társadal mi haladásért vívott harc ellentmondásait viszont gyakran az osztályszempontok mellőzésével közelítették meg egyesek. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdései főként a párttagok körében váltottak ki érdeklődést. Közvéleményünk figyelemmel kíséri a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Sokan azonban még nem értik e mozgalmaknak a nemzetközi osztályharcban játszott szerepét. A lakosság ideológiai, politikai, erkölcsi arculatának fejlődése nem mentes az ellentmondásoktól. A hibás felfogás nagyrészt a társadalom átmeneti jellegéből fakad, illetve a szocialista építés fogyatékosságaiból keletkezik, s ezt táplálja a burzsoá propaganda is. A kispolgári gondolkodás, életmód egyes körökben létezik, újratermelődik, illetve új vonásokat vesz föl. A lakosság egy része még elfordul a közösség gondjaitól. Némelyek gondolkodását, magatartását az önzés, a közömbösség jellemzi. Ezek szemléletében, életvitelében háttérbe szorulnak a tartalmas emberi élet értékes elemei. Hangot kapnak a fogyasztói társadalom előnyeit bizonygató nézetek. Ez megnyilvánul a nyugati technika túlértékelésében, a fejlett tőkésországok dolgozói életszínvonalának kritikátlan és történelmietlen szemléletében, a státusszimbólumok hajszolásában és a mindenáron való jövedelemszerzésben. A vallásos ideológia befolyása csökkent, de a hagyományosan vallásos területeken még mindig számottevő. Évről évre kisebb a hitoktatásra járók aránya. Ideológiai befolyásukat új módszerekkel próbálják fokozni az egyházak. Főként az ifjúságnak és az értelmiségnek szentelnek nagy figyelmet. Ezek ellenére a szocialista családi ünnepségek száma nőtt. A vallásos érzületű emberek fenntartás nélkül, cselekvően kapcsolódnak a szocialista építés programjához. Az állam és az egyház közti viszony megyénkben is rendezett. A burzsoá propaganda az utóbbi időben erőteljesebben törekedett a szocialista társadalmi rend gyengítésére. Propagandájuk tartalma változott. Erőfeszítéseik azonban nem hoztak számukra jelentősebb eredményt. Némi „sikert" az „emberi jogok" kampányában, a nacionalizmus szításában és az ország gazdasági nehézségeinek eltúlzásában értek el. A turizmus térhódítása 24