MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1980

6. ő. e. 1980. március 8-9. (2-301. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 6-19 - Beszámoló: 158-215

JTD tozásával összefüggő intézkedések a megye termelőszövetkezeteit az országosnál hátrányosabban érintették; a vezetés gyengeségei; a termékszerkezet nem megfelelő volta; a támogatás elaprózása, nem kellő koncentrálása. Az üzem- és munkaszervezés megjavításában előrelépés tapasztalható, ösztönzött a szervezettség fokozására a nagyarányú politikai és társadalmi aktivitás, a létszámnövekedés dinamikájának mérséklődése, a termelési szerkezet korszerűsítése, a rekonstrukciók, valamint a modernebb eljárások és számítástechnikai eszközök terjedése. A szervezettség azonban ágazatonként és vállalatonként különbözőképpen alakult. Jelentősebben a könnyű- és 02 élelmiszeriparban, a mélyépítésben, az állami gazdaságokban, a szállítási és hírközlési ágazatban, valamint a nagykereskedelem élelmiszer- és vegyiáruszakmájában léptek előre. A szervezés általános gondja a komplexitás hiánya. A gazdálkodó szervek nagy része még nem tekinti a szervezést a vezetés feladatának, a tervcélok elérését, a hatékonyság növelését elősegítő eszköznek. Az indokoltnál kisebb figyelmet fordítottak az anyag-, a létszám- és a munkanormák megállapítására, korszerűsítésére. Részben emiatt a szükségesnél lassabban javult a munkaidő kihasználása. A nagy teljesítményű és drága gépek üzembe állítása gyakran elhúzódott. Különösen a mezőgazdaságban és az építőiparban nem használták ki megfelelően őket. Az anyagmozgatás, a rakodás és a szállítás gépesítése a legtöbb helyen elmaradt az igényektől. A szerződéses fegyelem nem javult a kellő mértékben. A vállalatok és a szövetkezetek gyakran nem tartották be a szerződésekben foglalt kikötéseket és határidőket. Nem éltek megfelelően a kötbérezés lehetőségeivel. A fizetési fegyelem különösen az utóbbi években romlott. A készletgazdálkodás alig változott. Az állomány minden évben gyorsabb ütemben nőtt a szükségesnél. Nem vált általánossá az importanyagokkal és a dráguló energiával való ésszerű, takarékos gazdálkodás. Fejlődés, a tervszerűség javulása tapasztalható a területi és a vállalati munkaerő-gazdálkodásban. Ezt különösen a kötelező munkaerő-közvetítés, a fiatalok szünidei foglalkoztatása, a munkaerő-csábítás visszaszorítása és a munkaerő-hirdetések differenciált engedélyezése segítette elő, valamint az, hogy az alacsony hatásfokon termelő üzemeket korszerűbb vállalatoknak adták át. A gazdálkodó szervek mindinkább fölismerik, hogy növekvő feladataikat a korábbival azonos vagy csökkenő létszámmal kell megoldani. A szervezetlenséggel és fegyelmezetlenséggel szemben azonban még nem lépnek föl mindenhol. Még mindig nagy a veszteségidők aránya. Az ágazatok többségében nőtt a túlóra- és csökkent az átlagos műszakszám. Csak kevés vállalatnak van megfelelő munkaerő-gazdálkodási és -képzési terve. A kapacitások bővítésével járó munkaerő-igények kielégítését, a létszámgondok megoldását a területi szervektől várják. Az indokoltnál kevesebbet törődnek a létszámtartalékok feltárásával és a vállalaton, üzemen belüli munkaerő-átcsoportosítással. A munkaverseny-mozgalomban szép eredmények születtek. Központi helyre kerültek a hatékonyság fokozásával, a minőség javításával, a takarékosabb gazdálkodással kapcsolatos vállalások. A mozgalom egyre tömegesebb. A szocialista brigádok élenjárnak a munkában, és példát mutatnak a különböző 13