MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1975

5. ő. e. 1975. március 1-2. (2-248. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról. Állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat tervezetről. Beszámoló: 127-186 - Állásfoglalás: 187-200

vezőit és a kivitelezőt egyaránt arra ösztönözné, hogy kerüljék a költséges megoldásokat, a túlzott igények érvényesítését. •— Erőteljesen fokozni kell az állam gazdaságirányító és ellenőrző szerepét, következetesen érvényesíteni szükséges a vezetők személyes felelősségét a tervfegyelem és a népgazdasági érdek biztosításában. — Az illetékes állami szervek tegyenek hatékony intézkedéseket az ipari és mezőgazdasági üzemek rendszeres és folyamatos anyagés alkatrészellátásáért. — Az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban gyorsabb ütemben indokolt megteremteni a termelés, a feldolgozás és a tárolás összhangját. — A megyei pártértekezlet teljes mértékben egyetért a megyék kiegyensúlyozott fejlesztésével, azzal, hogy a különböző körzetek dolgozóinak életkörülményei, társadalmi ellátottsága és jövedelmi színvonala közeledjék egymáshoz. Javasolja a központi szerveknek, hogy továbbra is nagyobb figyelmet fordítsanak az iparilag elmaradottabb megyék kiemeltebb fejlesztésére, segítsék elő a helyi adottságok jobb kihasználását, pl. Somogy megyében a favagyon jobb hasznosítását. A megyei pártértekezlet nem ért egyet a néhány helyen elhangzott •alábbi észrevételekkel, javaslatokkal: — A tőkés világgazdaságban végbemenő azon változások, amelyek kedvezőtlenek hazánk gazdasági életére, arra a következtetésre késztettek számos párttagot és pártszervezetet, hogy minimálisra kell csökkenteni a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat a fejlett kapitalista államokkal. •— Többen aggályukat fejezték ki az V. ötéves tervelőirányzat egyes előírásainak teljesíthetőségéről. IV. Életszínvonal-, szociálpolitikai feladatok A megyei pártértekezlet az alábbi észrevételekkel, javaslatokkal azonosítja magát: — Egyetért a bérpolitikában a munka szerinti elosztás erősítésével, szükségesnek tartja a bér- és jövedelemszabályozás további tökéletesítését, fejlesztését, hogy a jó munka, a társadalomnak nyújtott többletteljesítmény megérdemelt anyagi juttatásban részesüljön. A bérpolitikában még nagyobb és meghatározóbb szerepet kapjon az alapbér, elsősorban ebben jusson kifejezésre a jobb munka anyagi elismerése. 7