MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1975

5. ő. e. 1975. március 1-2. (2-248. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról. Állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat tervezetről. Beszámoló: 127-186

Állami munka, az állami szervek pártirányítása A X. kongresszus központi feladatként határozta meg az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztését. A szervezeti változások, az állami munkára vonatkozó új jogszabályok megteremtették a társadalmi és a gazdasági fejlődéshez igazodó, hatékonyabb munka feltételeit. Társadalompolitikai szempontból különösen jelentős az új tanácstörvény, az ifjúsági, a szövetkezeti és a családjogi törvény, valamint a jogalkalmazásra vonatkozó párt- és állami határozatok. Megyénk állami szerveinek tevékenysége szervezettebb, eredményesebb lett. Az állami szervek pártirányításában érvényesülnek az alapelvek. A megyei pártbizottság megfelelően irányítja és ellenőrzi őket. Fejlődött a megyei szervekben működő pártszervek belső irányító, ellenőrző munkája is. Szervezeti változás, hogy a megyei tanács pártbizottságát közvetlenül a megyei pártbizottság irányítja. A megyei tanács apparátusának pártirányítása szempontjából fokozott követelmény a párthatározatok, az állami intézkedések végrehajtásának segítése és hatékonyabb ellenőrzése. Az állami szervekben dolgozó kommunisták helytállása megfelelő, bár a fogyatékosságokkal szemben nem mindig lépnek fel következetesen. A helyi tanácsok pártirányításában nagy a színvonalbeli különbség. A pártszervek és -szervezetek politikai irányító, ellenőrző és segítő munkáját tovább kell javítani, hogy a tanácsok jobban megfeleljenek társadalompolitikai feladataiknak. Fejlődött a tanácsok és szerveik tevékenysége. Munkájukban folyamatosan megvalósulnak a tanácstörvény követelményei, de az ütemet tekintve lassú a fejlődés. A két pártértekezlet közötti időben a gazdasági összevonást követve jelentős fejlődést értünk el a tanácsi igazgatás területi beosztásának korszerűsítésében. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján városi rangot kapott Nagyatád, és megszűnt a fonyódi járás. A községi közös tanácsok létrehozásával 84-re csökkent a községi tanácsok száma. A tanácsok egyre több figyelmet fordítanak a társadalompolitikai kérdésekre. Továbbra is az a feladat, hogy az állami szervek gyorsan reagáljanak a párt társadalompolitikai, gazdasági határozataira, rendelkezésekkel segítsék azok következetes végrehajtását. A testületek élnek megnövekedett hatáskörükkel, javult a tömegkapcsolatuk, nőtt a tanácsi munkában részt vevő állampolgárok száma. Bevált a falugyűlés intézménye, mely fokozatosan a tanácsi munka társadalmi ellenőrzésének, a lakosság aktív közreműködésének fórumává fejlődik. A választási rendszer továbbfejlesztése révén közvetlenül érvényesül a megyei tanácstagok felelőssége, területi munkájuk hatékonyabb lett. Fokozódott a megyei és a helyi tanácsok tagjainak közéleti aktivitása, nagy többségük önzetlenül dolgozik lakóhelye fejlesztéséért, eredményesen képviseli a választók érdekeit. A tanácsi munka demokratikus vonásainak fejlődése ellenére sok még a formális elem. A testületek elhatározó és ellenőrző szerepe nem mindig érvényesül. A bizottságok munkája sokszor felszínes, javaslataiknak, véleményüknek nincs kellő hatása. A községek egy részében és Kaposváron ír