MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1975

5. ő. e. 1975. március 1-2. (2-248. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról. Állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat tervezetről. Beszámoló: 127-186

megfelelő számban vannak pártonkívüliek. A párt, az állami és a tömegszervezeti testületekben kismértékben nőtt a fizikai dolgozók, a nők és a. fiatalok száma. Főleg szemléletbeli okok miatt nem következett be érdemleges változás, a nők első számú vezetői funkcióba állításában még azokon a területeken sem, ahol a dolgozók többsége nő. Ehhez a családi gondok, a szakmai és politikai képzettség hiánya is hozzájárul. Nemegyszer maguk a nők sem. vállaltak vezetői beosztást. Az elmúlt két évben nagyobb gondot fordítottunk a tehetséges, vezetői munkára alkalmas fizikai dolgozók és fiatalok funkcióba állítására. A vezetők kiválasztásában, a nevelő munkában egyre következetesebben érvényesül a politikai megbízhatóság és elkötelezettség, a szakmai hozzáértés, valamint a vezetői rátermettség egységes követelménye. A káderek többsége megfelelt és megfelelően dolgozik, eleget tud tenni a Központi Bizottság 1973. november 28-i határozatában megfogalmazott követelményeknek. Kisebb részükre azonban — különösen hosszabb távon — nem. számíthatunk, ezért gondoskodni kell képességeiknek megfelelő munkakörbe helyezésükről. A vezetői szemléletben és gyakorlatban kedvezőtlen jelenségek is mutatkoztak. A gondok egyik része a politikai képzettség hiányosságaival függ össze. A vezetők kisebb része figyelmen kívül hagyja döntéseinek politikai következményeit, s a közéleti, társadalmi munkában nem elég aktív. Előfordult, hogy egyesek a csoportérdekre hivatkozva — esetenként a helyi pártszervek és -szervezetek tudtával — megszegték a törvényeket, a rendeleteket. Találkozunk a politikai iskolai végzettség és a szakmai tudás jelentőségének lebecsülésével is. Például: a különböző típusú szövetkezetek elnökeinek, a tanácsi vállalatok vezetőinek jelentős része nem rendelkezik a munkaköre ellátásához szükséges politikai iskolai végzettséggel. A másik káros jelenség a szocialista vezetőkhöz méltatlan magatartás: az egoizmus. a harácsolás, a hatalommal való visszaélés, a köz pénzén való nagyzolás, a gőg, a státuszszimbólumok hajszolása, az elvtelen összeköttetések keresése és kialakítása. Ilyen jellegű magatartás miatt több — néhány magas beosztású — vezetőt is felelősségre kellett vonni, s egy részüket le is kellett váltani. Néhányszor túl későn került sor a felelősségre vonásra. E torzulások a vezetőknek csak egy kis részénél fordultak elő, de így is nagy politikai kárt okoztak. Helyenként még mindig tapasztalható a szakmai képzettség egyoldalú hangsúlyozása. Más vezetők nem fordítanak kellő energiát szakmai műveltségük, tudásuk folyamatos fejlesztésére, vezetőkészségük fokozására. Megelégszenek a középszerűséggel, rutinból irányítanak, kényelmesek. Elsősorban náluk hiányzik a kezdeményezés, a szervezői, kockázatvállalási készség, a döntési bátorság. Ha lehet, akkor a felelősséget másra hárítják. A tettek helyett panaszkodnak, kívülről, másoktól várják az intézkedést. E káros jelenségek több okra vezethetők vissza. Az okok között az. egyén, illetve a környezet felelősségén kívül szerepet játszottak a kádermunka hibái is. Egyes helyeken még nem jutottak túl a káderpolitikai irányelvek értelmezésén, pedig ennek már lejárt az ideje, tettekre van 12