MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1975

5. ő. e. 1975. március 1-2. (2-248. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról. Állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat tervezetről. Beszámoló: 127-186

és személyzeti munka feladatai; az üzemi demokrácia helyzete és fejlesz­tése stb.) A megyei pártbizottság mellett működő munkabizottságok egyre tervsze­rűbben dolgoznak. Vizsgálatokban vettek részt, segítettek a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. Több általuk készített jelentés önálló na­pirendként került a választott, testületek elé. Ezt a helyes gyakorlatot to­vább kell folytatni. Fejleszteni kell az irányító, elenőrző munkát. Mindenekelőtt az ellenőr­zés hatékonyságát szükséges fokozni. Határozottan meg kell követelni minden szervtől és vezetőtől a párthatározatok végrehajtását, a jogszabá­lyok megtartását. Mindenekelőtt itt kell erősíteni a centralizmus érvénye­sülését. Javítanunk kell a tervez5 munkát, a koordinációt, gondosan ügyelve arra, hogy ne legyenek átfedések, s valóban a politikai döntést igénylő legfontosabb kérdések kerüljenek a párt megyei vezető testületei elé. A megyei pártbizottság gondot fordított a pártapparátus tevékenységé­nek, munkastílusának fejlesztésére. Az apparátus a határozatok szellemé­ben végezte munkáját, megfelelt a követelményeknek. Érti és munkájá­ban jól érvényesíti a párt politikáját. Tevékenységét még következeteseb­ben kell a határozatok végrehajtásának szervezésére, segítésére és ellen­őrzésére összpontosítani. Küzdeni kell a túlzott adminisztráció, a bürokra­tikus vonások ellen. Továbbra is nagy gondot kell fordítani az apparátus politikai képzésére, továbbképzésére. A pártbizottságok és a pártszervezetek tevékenysége A társadalmi és a gazdasági életben végbement változások kihatottak a járási, városi, községi, üzemi irányító pártszervek szervezeti felépítésé­re, munkamódszerére. Az elmúlt négy év a pártmunka korszerűsítésének, sok tekintetben az útkeresésnek, az új feladatokkal és módszerekkel való ismerkedésnek az időszaka volt. A termelőszövetkezetek gazdálkodásában bekövetkezett változások, az egyesülés, az önállóság és a döntési jogkör szélesedése, az iparosítás ered­ményeként a gazdasági szerkezet módosulása, az állami élet és a szocia­lista demokrácia továbbfejlesztése következtében változott a járási bizott­ságok tevékenysége is. A pártirányítás szervezetileg is átrendeződött. Nőtt a községi, üzemi pártbizottságok és pártvezetőségek szerepe. Rajtuk ke­resztül valósul meg a járásokban működő pártalapszervezetek 90 százalé­kának közvetlen pártirányítása. A pártszervezetek jellegében és arányai­ban is változás állt be. A beszámolási időszakban Nagyatád várossá nyilvánításával háromra növekedett a városi pártbizottságok száma. A városok sajátosságai — vá­rospolitikai, városfejlesztési feladatok, a közigazgatási, gazdasági, kulturá­lis, szolgáltató szervek és intézmények szerepével együtt járó tennivalók stb., valamint az a tény, hogy itt él az iparban foglalkoztatottak több mint kétharmada, a megye értelmiségének többsége — kifejeződtek a városi r

Next

/
Oldalképek
Tartalom