MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1970
4. ő. e. 1970. október 31. – november 1. (2-165. o.) - 2. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei és a szervezeti szabályzat tervezet vitáinak tapasztalatai, javaslat az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásokra. Javaslat. Hiányzik - Szóbeli kiegészítés: 12-15
°0 - 82 Ezzel szemben nagyon sok olyan gazdálkodó egység van, melynek létszáma ilyen okokból a ritikus bázis időszakban nem változott lényegesen és kedvezőbb egy főas eső bázis bérszinttel tudott indulni, nem kellett foglalkoztatási problémákat megoldania. Bz annyit jelent, hogy az uj szabályozókat figyelembe véve nem egyforma eséllyel startolhatnak, egyes vállalatoknak helyzeti előnye, másiknak behozhatatlan hátránya keletkezik. Bgy példán keresztül mutatva ugy látom, hogy ha pl. Kaposvárott egy gépipari vállalatnak, vagy egy építőipari vállalatnak, mondjuk 2o ezer forint, egy főre eső évi átlag bére, egy budapesti vagy székesfehérvári vállalatnak 24- ezer forint, akkor hogy ugyanolyan arányú bérfejlesztést juttathasson dolgozóinak, a kaposvárinak 3%-os, a budapesti, vagy fehérvári üzemnek csak 2.5%-os bérfejlesztést kell eszközölni. Még hátrányosabbá válik a helyzet, ha ugy nézzük, hogy a budapesti, vagy fehérvári üzem 3%-os bérfejlesztést hajt végre, akkor figyelembe véve a bázis bérszint különbséget, a kaposvárinak több mint 3.5%-os bérfejlesztést kell produkálnia, hogy versenyben maradjon. De amig a példákban felhozott előző vállalat a 3%- után 5o%-os bérfejlesztési adót fizet, az utóbbinak már 15o%-osat kell fizetnie és igy az éwégi részesedésfizetésnél a hátránya még sokkal nagyobb mértékben növekszik. B véleményemet azért akartam a Megyei Pártértekezleten kifejteni, mivel igen nagy mórtékben érinti Somogy-megye ipari üzemeit és munkásságát, hiszen a Megyei Pártbizottság jelentéséből is megtudhatjuk, hogy a beszámolási időszakban az iparban és az épitőiparban foglalkoztatottak száma 3o%-kal nőtt és lo.5oo fővel haladja meg az 1966 évit. Az uj szabályozok kihatásaként nem várható tehát, hogy a megyéből ingázó dolgozók száma csökkenjen és kisebb leszen később a jelenlegi nagy mértékű fluktuáció. Szabad legyen nékem e problémakor megoldásának elősegítésére javaslatot tenni, hogy az illetékes forumokon javaslatomat legalább vizsgálat tárgyává tegyék és közelebb juthassunk ahhoz a célkitűzéshez, hogy a szocialista bérezés elvét gyakorlatban még jobban érvényesíteni tudjuk. Gondolatomat az 1971 évben érvénybe lépő külkereskedelem területére szóló szabályozás koncepciójából vettem. Az export termelés részére történő szubvenció jutatás 1971 évtől érvényes szabályozója az ötleg forrása. Ugyanis ettől az időponttól az egyes vállalatok részére külön-külön megállapított szubvenció hányadokat megszüntetik és helyébe az ágazati, iparági szubvenció lép. Mivel a bérszabályozást a népgazdasági mai helyzetében fenn kell tartanunk, akkor legalább a vállalatokra lebontott átlagbér szabályozás helyett az iparági átlagbér szabályozást lehetne bevezetni, illetve a jelenlegi bázis bér meghatározást megfelelően arányosítani és módosítani lenne célszerű.