MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1970

4. ő. e. 1970. október 31. – november 1. (2-165. o.) - 2. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei és a szervezeti szabályzat tervezet vitáinak tapasztalatai, javaslat az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásokra. Javaslat. Hiányzik - Szóbeli kiegészítés: 12-15

^T - 56 valósításaival foglalkozni. Eat a megállapítást támasztja alá az a tény,hogy mind a mezőgazdaság, mind az idegenforgalom egyidőben jelentkezik munkaerő szempontjából és helyi forrásból nem tudjuk kiölégiteni. Kedves Elvtársak! Á beszámolóból és egyéb jelentésekből közismert, hogy a megye mezőgazdasági eszközellátottsága nem kielégítő. Igen alacsony, ez rányomja a bélyegét a mezőgazdasági termelés alakulására. Ha azonban mélyebben, a megyén belüli helyzetet vizsgáljuk, akkor megállapít ható,hogy egyes járások és gazdaságok között is nagy a differenciálódás, az eszközellátottság tekintetében. E gondokkal küzd a fonyódi járás mezőgazdasága is, mert az egy kh. termelőterületre jutó állóeszköz értéke lo százalékkal alacsonyabb, mint a megyei átlag, és a meglévő eszközök is korszerűtlenek. A járás állóeszköz-szegénysége miatt - 1969 évben - a növénytermesztés 64 jé-kal részesedett és az állattenyésztés mindössze 28 %kai. A rossz arányok következtében egy kedvezőtlen gazdasági és jelentős növéénytermesztési kiesést eredményez, melyet az állattenyésztés ellensúlyozni nem. tud. Sajnos ez 197o.-ben be Is következett, amikor a növénytermesztés hozama 3>o 5&-kal csökkent. A fenti tényezők együttes hatása a fejlesztés ütemét rendkivüli módon lelassította és a gyenge gazdasági eredmények nem teszik lehetővé a nagyobb állattenyésztő telepek kialakítását. Közismert, hogy a termelőszövetkezetek egyrésze a minimális saját erőt nem tudja biztosítani. f8p.,-en ezért javasolom,ho^y az illetékes állami szervek vizsgálják felül a jelenleg kialakult helyzetet, mert központi intézkedés nélkül változást elérni csak lassan ós hosszabb időn belül lehet. Indokolt ,hogy a közgazdasági szabályozok nagyobb lehetőséget adjanak az egyedi mérlegelésre, mert a rendkivüli módon megindult üzemi differenciálódást csak igy lehet mérsékelni. A z adott ár-arányok mellett nem képesek a termelőszövetkezetek a gazdasági eredményeiket gyorsan növelni, jszérc szükségesnek látszik,hogy a kedvezőtlen adoctságu termelőszövetkezeteknek biztositott kedvezmények mellett, az időszakos megingásokat hitellel és dotációval szüc tessük meg. Ellenkező esetben a növekvő gondok népgazdaság szempontjából is károsan elhúzódnak. Ilyen helyzet állt elő járásunkban is, néhány termelőszövetkezetnél. A fenti okok és körülmények miatt a termelőszövetkezetek egyesülése sem változtatja meg a helyzetet, mert a gazdálkodás színvonalának emelését nemcsak az egyesülések teremtik meg, hanem mindazok a gazdasági, politikai és személyi feltételek, adottságok együttes hatása amely alapjául szolgál a nagyobb gazdaságok kialakítására. Az egyesült szövetkezeteknél az anyagi eszközök hiánya meg tovább fokozza a nagyszövetkezetek gondjait, gazdasági,politikai téren egyaránt.