MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1970
4. ő. e. 1970. október 31. – november 1. (2-165. o.) - 2. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei és a szervezeti szabályzat tervezet vitáinak tapasztalatai, javaslat az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásokra. Javaslat. Hiányzik - Szóbeli kiegészítés: 12-15
W ^l 2o Minden túlzás nélkül mondom el, hogy eredményeink egyik záloga a jó versenyszellem, mely fontos szerepet tölt be a termelésre való ösztönzés mellett az emberek gondolkodásának formálásában, műveltségi színvonalának emelésében és az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásában. A következőkben az anyagi-műszaki bázis további lehetőségeiről szeretnék szólni. A mezőgazdasági termelés növelésének hagyományos eszközei a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban is egyre inkább kifogyóban vannak. 0lyan utón, amelyen korábban eredményt értünk el - időbeni talajmunka és vetés, őszi mélyszántás stb. - a termelés színvonala a mi gazdaságunkban már egyre kevésbé növelhető. Gondolok a 2o mázsa búza, 35 mázsa kukorica-termésre. Akkor hogyan tudjuk biztosítani a mi gazdaságunkban a 15-16 százalékos emelkedést, melyet a kongresszusi irányelvekben irányoztunk elő. A mi gazdaságunkban is biztositani tudjuk, mert vannak kiaknázatlan lehetőségeink. Szövetkezetünknek van 344 kh rétje, 176 kh legelője, mely évente kh-anként csak 1000 forint hozamot hoz. Ha csak duplájára^emelhetnénk az 1 kh hozamát, már biztosithatnánk az emelkedést. Ugyanezt mondhatnám el a 4o kh gyümölcsösre is, és még folytathatnám. A termelés színvonalának emelésében, az egységnyi terület terméshozamának növelésében egyre inkább szerepet játszik az ipar által előállitott anyagok és eszközök felhasználása. A nagyhozamu hibridek, uj fajták elterjedésével az iparszerü termelési folyamatok térhóditásával, a pótlólagos anyag és eszközráforditások növekedésével a mezőgazdasági termelés mind jobban eszközigényessé válik, mely azt jelenti, hogy a termelés növeléséhez nagyobb befektetések, alakok képzése szükséges. Például sertésállományunk az elmált évihez viszonyítva megduplázódott, növeli az állatalapot, ennek takarmányt kell biztositani, növelni a takarmányalapot. Emelni kellene a műtrágya adagot. A jelenlegi 5 mázsa khankénti vegyes műtrágyát 7 mázsára, ű^abb összegre lenne szükség, de ezt márol-holnapra tartalékolni, alapokat növelni gondunk. Hitelre lenne szükségünk. A mezőgazdasági termelés technikai követelményeiből következik, hogy ipari termékeinknek a mezőgazdaság tartós piaca lett. A magyar ipar a mezőgazdaságot, vagy úgymond élelmiszergazdaságot ma még nem tekinti jelentős piacának. Ez az állitásom különböző ipari és mezőgazdasági anyagok árának alakulásában is lemérhető. Csak hivatkozzak a gép- és alkatrész ellátásra, de azok tartósságára is. Hosszabb távrg is következetesen érvényesíteni kellene azt a koncepciót, hogy az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését kiemelten, megkülönböztetett ösztönzők alkalmazásával kellene elősegíteni. Problémáink vannak állategészségügyi vonatkozásban. A jelenlegi ösztönzők mellett pénzügyi problémák miatt nem tudjuk növelni a szarvasmarha állományunkat és ugy gondolom, hogy más gazdaságoknál is hasonló a probléma. Állatállományunk három év óta negatív állomány, és törzstenyészetünk van.