MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1970

4. ő. e. 1970. október 31. – november 1. (2-165. o.) - 2. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei és a szervezeti szabályzat tervezet vitáinak tapasztalatai, javaslat az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásokra. Javaslat. Hiányzik - Szóbeli kiegészítés: 12-15

•H 13 Tapasztalataink szerint egyes vezetők nem mernek fellépni a munkafegyelem megsértői ellen, mert attól tartanak, hogy azok elhagyják az üzemet. Következésképpen minden vezető jobban becsülje meg az üzemhez hü törzsgárda tagjait, a becsületesen dolgozókat. A megyei pártbizottság^véleménye szerint országosan jelentkező gondról és jelenségről van szó. Szükséges, hogy a kormány az eddigieknél hatékonyabb közgazdasági intézkedéseket dolgozzon ki e probléma megoldásara. Az ipari üzemekben többen kifogásolták, hogy a nagyvállalatok és a trösztök kevés önállóságot adnak a vidéki termelőhelyeknek. A megyei pártbizottság támogatja azt az igényt, hogy a gyáregységek, a telephelyek nagyobb hatáskört kapjanak mindenekelőtt a termelési, a fejlesztési, a szociális és kulturális kérdések eldöntésében. Az irányelvek vitájában jelentős helyet foglalt el a lakáshelyzet megjavításának kérdése. Általános igény, hogy javítani kell a lakáselosztás rendjét. Fokozottabban figyelembe kell venni az igénylők szociális helyzetét, hogy elsősorban a kiskeresetű és a többgyermekes családok jussanak lakáshoz. A jelenlegi nagyarányú lakáshiányon minden bizonnyal enyhit a lakásépítés ütemének meggyorsítása és a kormány lakáselosztásra vonatkozó határozata. Számos pártszervezetben szóvátették, hogy a beiskolázás gyakran nem kedves a munkások és a parasztok tehetséges gyerekeinek, mert azok nem kerülnek be kellő számban az egyetemekre, a főiskolákra. Ezeket a kritikai észrevételeket jogosnak tartjuk. Meggyőződéssel valljuk, hogy nagyon fontos társadalmi, politikai kérdésről van szó. Egyetértünk azokkal, akik az általános és a középiskolákban folyó oktatónevelő munka megjavítását kívánják, s a fizikai dolgozók gyermekei számára megnyugtatóbb felvételi rendszert sürgetnek a kormányzati szervektol. Elsősorban helyi feladat, hogy az iskolákban mindenütt nagyobb segítséget adjanak a hátrányos helyzetű munkás és parasztgverekeknek. Emellett azonban változnia kell a közgondolkodásnak is. Nem egyszer ugyanis azt tapasztaljuk, hogy némely munkásszülő tehetséges gyermekét nem akarja továbbtanittatni egyetemen vagy főiskolán. Ezen a szemléleten változtatni kell, mivel társadalmi érdek, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei is magasabb szintű képzettséget szerezzenek. Jogos igényként fogalmazták meg a pártértekézletek vitáiban, hogy növeljük a szocializmus aktiv hiveinek megbecsülését, azokét, akik munkájuk lelkiismeretes ellátása mellett önzetlenül részt vesznek a közügyek intézésében. A vezetőkön múlik, hogy a társadalom e jogos igénye mielőbb maradéktalanul megvalósuljon.