MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1970
4. ő. e. 1970. október 31. – november 1. (2-165. o.) - 2. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei és a szervezeti szabályzat tervezet vitáinak tapasztalatai, javaslat az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásokra. Javaslat. Hiányzik - Szóbeli kiegészítés: 12-15
\^-"o lo5 - a tapasztalatcsere látogatásoknak, a Somogyi Diákklubok működésének; - az építőtáborok szervezését, az őszi betakarítási munkákban való részvételüknek. Kedves elvtársak! A központi intézkedéseket követő megyei párt- és tanácsi határozatok megfeleltek a megye ifjúsága politikai nevelését, foglal-* koztatását biztositó elvárásoknak. A munkahelyek vezetői, a szülők és a fiatalok többsége élt a beiskolázás, az ipar és az egyre korszerűbb mezőgazdaság adta lehetőségekkel. A szakiskolák számszerű növelése, a szakközépiskolák létszámának felemelése, egyre jobban biztositga a korszerű ipar és mezőgazdaság szakmunkás- és középkáder igényét. A politikai nevelőmunka és a megye gazdasága fejlődésének együttes eredménye, hogy ma a megye iparában dolgozók összlétszámának 45 százaléka 50 éven aluli fiatal, a mezőgazdaság szektoraiban számuk meghaladja a 10 ezer főt. A megye tanulóifjúságának többsége szakmunkás és szakközépiskolában tanul. Ma már egyre több munkásfiatal érti meg, hogy kötelessége a KISZ sorainak erősitése. Amig 166-ban csupán a Pamutfonóipari Vállalat Vörös Vándorzászlóval kitüntetett KISZ bizottsága működött, addig ma négy nagyüzemi KISZ bizottság funkcionál megyénkben. Amig 1966-ban mindössze 2 500 KISZ-tag dolgozott az üzemekben, addig ma 4 500 a taglétszám. Húszezres szervezett ifjúságunk - úgy érezzük -, hogy tekintélyes társadalmi, politikai erőt képvisel. A KISZ-szervezetek egy része élt a kongresszus adta megtisztelő lehetőségekkel és fiatalokat javasolt a párt tagjainak sorába. A mindnyájunk örömére szolgáló eredmények, - mint a KISZ megítélésében kialakult kedvező szemléletváltozás, a foglalkoztatás helyes arányai - mellett fel kell vetnem néhány kedvezőtlen jelenséget is, amelyek a leggyakrabban előfordulnak. Ilyenek,hogy - a falusi és üzemi ifjúság egy részére nem tudtunk a kivánt mértékben hatni, a fiatal értelmiség soraiban az átlagosnál gyengébb a KISZ befolyása, a végzősök mezőgazdasági pályára történő irányitása kevés eredményre vezetett; - Visszatérő probléma az épitőipari szakmunkás beiskolázás.Pl.: az idei évben is a kőműves szakmában a 115 fő igény helyett mindössze 75 fő jelentkezett, hasonló a helyzet az ács, vasbetonszerelő szakmákban is; - A törvény adta ösztöndij lehetőséget a vállalatok egy része ki is használja. Kevésnek bizonyult a pályaválasztási propaganda. Nem látjuk megoldottnak a vállalatok és az ösztöndijasok emberi kapcsolatát sem; - A szakközépiskolákban végzett tanulók szakképesítése, elhelyezése sok esetben ma is feszültséggel terhes; - A szakmunkásiskolák ellátottsága, a nevelők túlterheltsége, a vállalatok részéről a tanulókkal való fokozottabb törődés hiánya, egyes mesterek nem éppen példamutató magatartása neheziti politikai nevelőmunkánkat;