MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1966

3. ő. e. 1966. október 28–29. (2-178. o.) - Napirend előtt: A jelölőbizottság, a szavazatszámláló bizottság és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása. Javaslat. Hiányzik - 1. A megyei pártbizottság jelentése az 1962. évi pártértekezlet óta végzett munkáról és a további feladatokról. Jelentés: 109-173 - Szóbeli kiegészítés: 5-13

- 24 Miről volt szó? Arról, hogy a megye lakossága évről évre csökkent, sokan Kokép fiatalok elhagyták a megyét, a megyén kivül kerestek munkalehetőséget. 1960-66 között közel tizezrrrel csökkent a megye lélekszáma. Ezenkivül mintegy hét - nyolcezerre tehető azoknak a száma, akik bár a megyében laknak, de a megyén kivül dolgoznak. A faluról való elvándorlás ennél természetesen még nagyobb volt, hisz a megye székhely lakossága is ez idő alatt mintegy öjezerrel nőtt. A megye lakosságának ez á nagymérvű csökkenése azzal járt, egyrészt, hogy Somogy megye az ország legritkábban lakott területévé vált. Mig országosan átlagban egy kralén 109, addig Somogy megyében 59 ember él. Másrészt az elöregedési folyamat meggyorsult. 1960-ban a 60 évnél idősebbek aránya megyénkben 15,7 % volt. 1965-ben 17,6 %, / országos átlagban 15,5 yo»7 Köztudott, hogy a falusi lakosság csökkenő tendenciája nemcsak megyei, országos, sőt világ jelenség. Ennek megvannak az objektív okai. A mi megyénkben azonban az általánostól eléggé eltérő módon ment ez végbe. ívűben láttuk ennek az okát? Abban,hogy Somogy megye bár iparilag a felszabadulás óta nagyott fejlődött, az iparban foglalkoztatottak száma több mint tízszeresére emelkedett, az ipar fejlődése azonban még sem volt arányban az országra jellemző gyors ipari fejlődéssel. Az iparilag fejlettebb megyék és Somogy megye között a különbség nemcsak, hogy nem csökkent, hanem tovább nőtt. Az ipar fejlesztésre irányuló törekvéseinket hosszú időn keresztül az illetékes vezetők közül többen népgazdasági érdekekre való hivatkozással hárították el. i'ény, hogy Somogy megye ipari nyersanyagokban számos megyével szemben hátrányos helyzetben van. A népgazdasági érdekekre való hivatkozók, azonban figyelmen kivül hagyták, hogy egy megye ipari fejlődése nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. Véleményünk szerint számos vonatkozásban a gazdaságossági szempontok is a megye ipari fejlesztése mellett- szólnak. Mindenekelőtt a munkaerőre gondolunk. De vegyük például a faipart, A faipar sem fejlődött kielégítően. Különösen nem a fefeldolgozóipar. Bár Somogy megye fában viszonylag gazdag, országosan is a legnagyobb erdőterülettel rendelkező megyék közé tartozik. De elhanyagolt volt az élelmiszeripar is, a legszükségesebb rekonstrukciók is csak a II. ötéves terv utolsó éveiben kezdődtek el és a III. ötéves tervben nyernek befejezést. Szerintünk népgazdasági szempontból majdnem mindegy, például, hogy a konfekcióipart hol fejlesztik, hisz ez kevésbé van nyersanyag bázishoz kötve, de annál inkább a munkaerőhöz. Az ipar fejlesztés fontos feltétele a viz. Ezért szorgalmaztuk és szorgalmazzuk Barcs és környékének; iparfejlesztését. Foglalkoztatási gondjaink megoldására különböző javaslatok voltak. Voltak, akik az örvendetesen fejlődő balatoni üdülési és idegenforgalomban látták a megoldást. A Balatonparton nyári idény ben kétségkívül sok munkaerőre van szükség, mintegy 7-8 ezer emfe bérre - főkép nőkre. DQ_ nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy ez a munkalehetőség csak néhány hónapra szól. Éppen ezért végleges megoldást a foglalkoztatottságra nem jelent, mint ahogy az építőipar egyoldalú fejlesztése sem jelentene, a-mira szintén történt utalás. Az építőipar is függvénye az ipar és a mezőgazdaság általános fejlesztésének. Egyesek szinte kizárólag ajielyi' szolgáltató iparban, annak fejlesztésében látták a kivezető utat.